Vezető európai nagyvárosokat előz meg hazánk fővárosa, ha a lakossági áramárat vizsgáljuk. Budapestnél ugyanis mindössze hat fővárosban drágább a villamos energia. Az osztrák árampiaci szabályozó E-Control és a Vaasa ETT nevű energiapiaci kutatócég legutóbbi kimutatása alapján az EU-15-ök fővárosai közül a legtöbbet a villanyért Koppenhágában kell fizetnie a háztartásoknak. Itt egy kilowattóra – a Magyar Nemzeti Bank által tegnap közölt 263 forint/eurós árfolyammal kalkulálva – 73,7 forintba kerül. A második helyen Berlin áll, ahol ugyanezért a mennyiségért átlagosan 59,9 forintot kérnek el a szolgáltatók. Az unió elit országait nyilvántartó listán még Brüsszel is dobogós az 56,3 forintos végfelhasználói tarifájával. Ezt követően sorrendben Bécs, Dublin és Luxembourg következik a felsorolásban.
Bár a felmérés nem tér ki hazánkra, de a közleményben meghatározott paramétereknek pontosan megfelel a budapesti egyetemes áramszolgáltató, az Elmű által alkalmazott díjszabás. Ez alapján Budapest lakossága kilowattóránként 47,8 forintot fizet. Márpedig ezzel az árral fővárosunk a hetedik helyet foglalná el a listán – ami azt jelenti, hogy a fél évvel korábbi szinthez képest egy pozíciót lépett előre Budapest. A 47,8 forintos tarifával olyan világvárosokat előz meg, mint Amszterdam (45,6), Madrid (43,7), London (36,3), vagy éppen Párizs (34,7).
A felmérés nemcsak a végfogyasztói árat, hanem annak összetételét is jelzi az egyes országok esetében. Ebből az látszik, hogy az áramot terhelő legmagasabb áfakulcs máshol 20 százalékos, ezzel szemben Magyarországon a forgalmi adó 25 százalék. Ráadásul 20 százalékos áfát is csak Stockholmban és Koppenhágában alkalmaznak, az EU-15 legtöbb fővárosában 12 és 18 százalék között mozog a kulcs. Találunk azonban hatszázalékos forgalmi adót Luxembourgban, illetve öt százalékot Lisszabonban és Londonban.
Szintén szembetűnő különbség, hogy amíg a budapesti tarifának mindössze egyharmadát teszi ki a villany, mint termék ára (az összes többi díjelem a felhasználás költségeiből adódik), addig egy kivétellel a felsorolt fővárosokban mindenütt nagyobb ez az arány. Egyedül Koppenhágában számít csupán 19 százalékos súllyal az áram a végfelhasználói díjban, míg a legmagasabb arányt London produkálja 74 százalékkal. Az EU-15-ök fővárosaiban a tarifában átlagosan 49,3 százalékkal esik a latba a villamos energia beszerzési ára, ami jóval magasabb, mint a nálunk tapasztalt 33 százalék.
Túl bonyolult energiaszámlák. Jelentősen romlott az energiaszámlák érthetősége tavaly 2008-hoz képest – derül ki a Magyar Energia Hivatal által végzett fogyasztói felmérésből. A lakossági felhasználók különösen a villanyszámlával voltak elégedetlenek: a kedvezőtlen vélemények aránya a lakosság körében majdnem a kétszerese volt a 2008-ban mért értéknek. A hivatal közleménye azonban megjegyzi, hogy e felhasználói kör 58 százaléka továbbra is jónak vagy nagyon jónak találta a számla érthetőségét. A panaszügyintézés is igen alacsony elégedettségi pontszámot kapott mind a lakossági fogyasztói, mind a nem lakossági felhasználói csoportoktól. Ugyancsak gondot okoz a telefonos ügyintézés körülményessége és az írásos ügyfélszolgálatok működése. A gázszolgáltatók esetében valamelyest javult a telefonos ügyfélszolgálatok megítélése, a lakossági gázfogyasztók szerint viszont romlott az internetes ügyintézés minősége. Növekedett ugyanakkor az áram és a gáz esetében is azok száma, akik tudatában vannak a szolgáltatóváltás lehetőségének. Ez a folyamat elsősorban a villamos energia esetében szembetűnő, ahol 2008-ban még csak a válaszadók 36 százaléka, míg 2009-ben már 70 százaléka tudta, hogy más szolgáltatót is választhat. Tényleges váltást a lakossági áramfogyasztók hat, a gázfogyasztók pedig hét százaléka tervez.

Orbánt és Szijjártót emlegetik a lövészárkokban?