Pesten drágább az áram, mint Londonban

Továbbra is az európai nagyvárosok élvonalába tartozik Budapest – legalábbis ami a lakossági villamos energia árát illeti. Fővárosunkban az áram drágább, mint Amszterdamban, Londonban vagy Madridban. A vizsgált nagyvárosok közül egyikben sem terheli a villanyt 25 százalékos adó, s csupán egyetlen olyan főváros van, ahol a végső tarifában a mienknél kisebb szerepet játszik az áram beszerzési ára.

Dékány Lóránt
2010. 05. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vezető európai nagyvárosokat előz meg hazánk fővárosa, ha a lakossági áramárat vizsgáljuk. Budapestnél ugyanis mindössze hat fővárosban drágább a villamos energia. Az osztrák árampiaci szabályozó E-Control és a Vaasa ETT nevű energiapiaci kutatócég legutóbbi kimutatása alapján az EU-15-ök fővárosai közül a legtöbbet a villanyért Koppenhágában kell fizetnie a háztartásoknak. Itt egy kilowattóra – a Magyar Nemzeti Bank által tegnap közölt 263 forint/eurós árfolyammal kalkulálva – 73,7 forintba kerül. A második helyen Berlin áll, ahol ugyanezért a mennyiségért átlagosan 59,9 forintot kérnek el a szolgáltatók. Az unió elit országait nyilvántartó listán még Brüsszel is dobogós az 56,3 forintos végfelhasználói tarifájával. Ezt követően sorrendben Bécs, Dublin és Luxembourg következik a felsorolásban.
Bár a felmérés nem tér ki hazánkra, de a közleményben meghatározott paramétereknek pontosan megfelel a budapesti egyetemes áramszolgáltató, az Elmű által alkalmazott díjszabás. Ez alapján Budapest lakossága kilowattóránként 47,8 forintot fizet. Márpedig ezzel az árral fővárosunk a hetedik helyet foglalná el a listán – ami azt jelenti, hogy a fél évvel korábbi szinthez képest egy pozíciót lépett előre Budapest. A 47,8 forintos tarifával olyan világvárosokat előz meg, mint Amszterdam (45,6), Madrid (43,7), London (36,3), vagy éppen Párizs (34,7).
A felmérés nemcsak a végfogyasztói árat, hanem annak összetételét is jelzi az egyes országok esetében. Ebből az látszik, hogy az áramot terhelő legmagasabb áfakulcs máshol 20 százalékos, ezzel szemben Magyarországon a forgalmi adó 25 százalék. Ráadásul 20 százalékos áfát is csak Stockholmban és Koppenhágában alkalmaznak, az EU-15 legtöbb fővárosában 12 és 18 százalék között mozog a kulcs. Találunk azonban hatszázalékos forgalmi adót Luxembourgban, illetve öt százalékot Lisszabonban és Londonban.
Szintén szembetűnő különbség, hogy amíg a budapesti tarifának mindössze egyharmadát teszi ki a villany, mint termék ára (az összes többi díjelem a felhasználás költségeiből adódik), addig egy kivétellel a felsorolt fővárosokban mindenütt nagyobb ez az arány. Egyedül Koppenhágában számít csupán 19 százalékos súllyal az áram a végfelhasználói díjban, míg a legmagasabb arányt London produkálja 74 százalékkal. Az EU-15-ök fővárosaiban a tarifában átlagosan 49,3 százalékkal esik a latba a villamos energia beszerzési ára, ami jóval magasabb, mint a nálunk tapasztalt 33 százalék.

Túl bonyolult energiaszámlák. Jelentősen romlott az energiaszámlák érthetősége tavaly 2008-hoz képest – derül ki a Magyar Energia Hivatal által végzett fogyasztói felmérésből. A lakossági felhasználók különösen a villanyszámlával voltak elégedetlenek: a kedvezőtlen vélemények aránya a lakosság körében majdnem a kétszerese volt a 2008-ban mért értéknek. A hivatal közleménye azonban megjegyzi, hogy e felhasználói kör 58 százaléka továbbra is jónak vagy nagyon jónak találta a számla érthetőségét. A panaszügyintézés is igen alacsony elégedettségi pontszámot kapott mind a lakossági fogyasztói, mind a nem lakossági felhasználói csoportoktól. Ugyancsak gondot okoz a telefonos ügyintézés körülményessége és az írásos ügyfélszolgálatok működése. A gázszolgáltatók esetében valamelyest javult a telefonos ügyfélszolgálatok megítélése, a lakossági gázfogyasztók szerint viszont romlott az internetes ügyintézés minősége. Növekedett ugyanakkor az áram és a gáz esetében is azok száma, akik tudatában vannak a szolgáltatóváltás lehetőségének. Ez a folyamat elsősorban a villamos energia esetében szembetűnő, ahol 2008-ban még csak a válaszadók 36 százaléka, míg 2009-ben már 70 százaléka tudta, hogy más szolgáltatót is választhat. Tényleges váltást a lakossági áramfogyasztók hat, a gázfogyasztók pedig hét százaléka tervez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.