Három évre szóló, száz-százhúsz milliárd eurós segélycsomaggal próbálják meg kihúzni a bajból Görögországot az uniós államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői. Mindez azután szivárgott ki, hogy Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a segélycsomaggal kapcsolatos elképzelésekről tájékoztatta a német parlamenti pártok vezetőit. Ugyanakkor lapzártáig hivatalosan nem erősítették meg a hírt. Lapunknak nyilatkozó elemzők szerint iszonyatosan kemény feltételeket szabhattak a csomag összeállítói Görögországnak. A száz-százhúsz milliárd euró árát jelentő számla beváltása ráadásul a dél-európai államban nem lesz könynyű. Görögországban ugyanis már az eddigi megszorítások ellen is nagyon hevesen, tüntetésekkel és sztrájkokkal tiltakozott a lakosság.
A távirati iroda tegnapi értesülései szerint Németország mintegy huszonötmilliárd euróval venné ki a részét a mentőakcióból. Az előzetes tervek viszont még arról szóltak, hogy az idei esztendőre előirányzott negyvenötmilliárdos segélycsomagba Berlin 8,4 milliárd euróval szállna be.
A német polgároknak kezd elegük lenni az évek óta tartó jótékonykodásból, ezért az utóbbi hetekben felerősödtek azok a hangok, amelyek azt mondják: a görögök inkább egyék meg, amit főztek.
*
Egy legfrissebb felmérés szerint a német lakosság 94 százaléka nem ért egyet Görögország pénzügyi megsegítésével. Persze a dél-európai állam magára hagyása és bedöntése Európa többi országát is nehéz helyzetbe sodorhatná. Arról nem is beszélve, hogy elemzők szerint a tétlenség csőddominót indíthatna el, amely akár Portugáliát, Spanyolországot is maga alá temethetné. Ezt az államot is leminősítette egyébként tegnap a Standard&Poor’s. Egyebek között e kockázatok miatt Herman van Rompuy, az EU soros elnöke euróövezeti válságcsúcsot hívott össze. A csúcstalálkozó időpontja várhatólag május 10. lesz.
Mindeközben Görögország kálváriája folytatódik. Tegnap a világ legkockázatosabb országának kétes címét is megkapta a déli állam. Az úgynevezett CDS-felár, ami az államcsőd elleni biztosítások árát, vagyis annak kockázatát határozza meg, 9,1 százalékra nőtt, ami a nemzetközi feketelista élére röpítette a görögöket. Hogy ez mit jelent, azt jól szemlélteti, hogy hazánk CDS-felára a válság legmélyebb pontján sem haladta meg a 6,3 százalékot. Tegnap egyébként a görögök miatt hazánk besorolása is romlott: a magyar adósságtörlesztési kockázat biztosítási díja a londoni kereskedésben 2,33 százalék volt, az egy nappal korábbi 2,16 százalék után. A görögök körül kialakult bizonytalanság az euró–forint árfolyamot is alaposan megrángatta. Az euró kereskedése 269,7 forint körül indult, majd rövid idő alatt 272,4-ig gyengült a magyar fizetőeszköz. A segélycsomag híre azonban kissé megnyugtatta a piacokat, így az euró délután már 269 és 270 forint között ingadozott. A svájci frank a nap folyamán 187 és 190 forint között járt, lapzártánk idején pedig 188,11 forint volt.
Az eurózóna miatti aggodalom nem alaptalan – közölték a lapunknak nyilatkozó elemzők. Az utóbbi napokban ugyanis több olyan forgatókönyv is felmerült, ami ha nem is jelentené az euró végét, de jelentősen meggyengítené a fizetőeszköz világban betöltött szerepét. Ezek közül talán az lenne a legroszszabb az euró használói számára, ha Németország úgy döntene, nem közösködik tovább, inkább visszatér a jó öreg márkához. – Hazánk leghamarabb 2015-ben csatlakozhat az eurózónához – közölték tegnap az Equilor szakemberei.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak elmondta: Magyarországra és a régiós országokra eddig csak mérsékelt hatással volt a görög helyzet. A kilátásainkat ugyanis javítja, hogy gazdaságunk ezer szállal kötődik ahhoz a Németországhoz, amely jelenleg hatalmas lendülettel lábal ki a válságból. – Úgy tűnik, tényleg kétsebességessé alakul az Európai Unió – jegyezte meg az elemző. Hozzátette: elképzelhető, hogy Görögországból Portugáliába terjed tovább a csődhullám, ott ugyanis a gazdasági növekedés hiánya okozhat adósságspirált.
Lóránt Károly közgazdász szerint Dél-Európa és az eurózóna problémái abban gyökereznek, hogy az erősebb gazdasággal bíró országok jóval nagyobb exporttal bírnak, így a gyengébbek mérlege felborul. A szakember szerint ezért nem lehet egy-két pénzcsomaggal megmenteni a csőd szélére kerülő országokat, ennél átfogóbb megoldásokra lenne szükség. A közgazdász szerint két út áll a kontinens országai előtt: vagy létrejön az „Európai Egyesült Államok”, és nem tartják nyilván külön-külön az országok hiányait, mint ahogy hazánk megyéinek hiányait sem jegyzi senki, vagy a feszültségek szétfeszítik az eurózónát.
– Ki gondolta volna, amikor Berecz János balról akarta előzni Kádár Jánost 1985-ben, hogy öt évvel később rendszerváltás lesz? – érzékeltette egy történelmi példával Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, hogy gyakran egészen váratlan forgatókönyvek szerint zajlik a világ sora, ezért nagyon nehéz az eurózónáról, vagy akár a görög válságról szóló jóslatokba bocsátkozni. A szakértő szerint még az sem világos, hogy pontosan mekkora támogatásra számíthat Athén, az viszont igen valószínű, hogy a görögök nem fogják csőd nélkül megúszni ezt a kalandot. – Bár ez nem feltétlenül jár együtt az ország teljes fizetésképtelenségével – tette hozzá. Duronelly Péter szerint Magyarországot és régiós társait egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy a dél-európai országok sorsára jutnak, de ha azt akarjuk, hogy ez így is maradjon, akkor nagyon oda kell figyelni a költségvetés finanszírozhatóságára. Arra a kérdésre, hogy négy-öt év múlva vonzó lesz-e még az eurózóna Magyarország számára, a szakember röviden, velősen válaszolt: vonzó lesz, ha lesz.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
