Szerbiában és Ukrajnában a magyar tannyelvű iskolákban, illetve a kétnyelvű alap- és középfokú oktatási intézmények magyar tagozatain minden tantárgyat magyarul tanítanak, kivéve az állam hivatalos nyelvének oktatását.
Romániában éppen az elmúlt napokban fogadta el a kormány azt az tanügyi törvénytervezetet, amelybe bekerültek a kisebbségi oktatásra vonatkozó fontos cikkelyek is. Így minden tantárgyat magyarul tanulhatnak a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok, kivéve a román nyelvet és irodalmat. Ez azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben Románia történelmét és földrajzát is mindvégig – a gimnáziumot is beleértve – magyarul tanulhatják a diákok. A román nyelvet és irodalmat pedig végig, azaz a gimnáziumban is, sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségben lévő nemzeti közösségekhez tartozó gyerekeknek. Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhet. Az elemi osztályokban a minősítést magyarul is beírhatják az oktatók. A tervezet szerint pozitív diszkriminációt alkalmaznának a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségek anyanyelvén oktató iskolákat. A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek – ez a rendelkezés elsősorban a szórványban működő iskolák szempontjából fontos.

Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány