Szembenézés Trianonnal

Ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk a Trianon okozta traumát, először szembe kell nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával – mondta Kövér László (Fidesz) a nemzeti öszszetartozás melletti tanúságtételről szóló javaslat vitájában a T. Házban.

Az új Országgyűlés ötödik ülésnapján először az az előterjesztés került a képviselők elé, amely az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná. A javaslatot Kövér László különleges emléktörvénynek nevezte, mivel a kilencven évvel ezelőtti eseményekről szóló viták eddig a feldolgozatlanságról és a közös történelem hiányáról szóltak. – Nem folytatható a szembe nem nézés politikája! – tette hozzá. Szerinte a trianoni trauma eddig egyet jelentett a „tanuljunk meg kicsik lenni szégyenteljes doktrínájával”, de vissza kell térni a millennium kísérletéhez, a „merjünk nagyok lenni” gondolatához és a nemzet határokon feletti újraegyesítésének programjához. Úgy látja, a javaslat nem pótolja, nem is pótolhatja az elmúlt húsz év mulasztását, de lehetőséget jelent egy olyan nemzetpolitika kialakításához, amelyben minden magyar felelőssé válik minden magyarért. Kijelentette, a történelmi Magyarország nem támasztható fel, de ez nem is szükséges, a lelkekben, a nyelvünkben és a kultúránkban ma is él. Nem szabad elfelejteni azokat, jelezte, „akik a Golgotára mentek magyarságukért”, de június 4. gyásznap helyett legyen ezentúl a nemzeti öszszetartozás napja. Jelezte: a fegyverek békéje után a lelkek békéje csak akkor valósulhat meg, ha a szomszédos népek megértik, a magyarság nem mások ellenében kívánja megélni nemzeti önazonosságát.
– A javaslat kellően önkritikus, figyelembe veszi a körülöttünk élők érzékenységét, kerüli az önmarcangolást, ugyanakkor emelkedett is – mondta L. Simon László (Fidesz). A KDNP-s Simicskó István szerint mi, magyarok tudjuk, hogy egyetlen eszközt sem használtak olyan kegyetlenül, mint azt a ceruzát, amivel felnégyelték Magyarországot. Hiller István (MSZP) javasolta: az elszakítás napját kössük össze az egybetartozás napjával, június 4. mellett május 9-ét, Európa napját is nevezzük a nemzeti összetartozás napjának. Vona Gábor (Jobbik) szerint a Ház „ha nem is forradalmi, de történelmi” tettet visz most véghez. Mile Lajos az LMP nevében támogatásáról biztosította a tervet.