Szovjet iratok a katyni mészárlásról

Az 1940-ben történt katyni mészárlásra vonatkozó dokumentumokat tettek közzé tegnap Oroszországban. Az iratokat Dmitrij Medvegyev elnök utasítására tették fel az orosz állami levéltár honlapjára.

A dokumentumok között szerepel egy Lavrentyij Berijától származó feljegyzés is. Ebben az egykori szovjet titkosrendőrség vezetője javaslatot tett a II. világháború kezdetén, Lengyelország elfoglalásakor foglyul ejtett lengyel tisztek kivégzésére. Az állami levéltár közleménye szerint a szóban forgó dokumentumok titkosságát már 1992 szeptemberében feloldották, és másolataikat elküldték Lengyelországba. Andrej Artyizov, a szövetségi levéltár vezetője elmondta: azért tették hozzáférhetővé az iratokat Oroszországban, hogy elhallgattassák azokat, akik tagadják, hogy a Szovjetunió képes lett volna a mészárlás elkövetésére.
A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit számos képviselőjét ölték meg. A katyni áldozatokat az erdőben hantolták el. A Szovjetuniót megtámadó német hadsereg egységei később a katyni erdőben több mint négyezer ember földi maradványát rejtő tömegsírokra bukkantak. A szovjet vezetés tagadta, hogy a Szovjetuniónak része lett volna a tömeggyilkosságban és a német csapatokat tette felelőssé. Csak 1990-ben, a szovjetunióbeli „glasznoszty” idején ismerte be Mihail Gorbacsov, hogy Joszif Sztálin adott parancsot a tömeggyilkosságra. A meggyilkoltak hozzátartozói és lengyel politikusok a mai napig követelik az ügy jogi feldolgozását, az áldozatok rehabilitálását, valamint több, máig titkosított archív dokumentum hozzáférhetővé tételét.
Andrej Artyizov szerdán újságíróknak arról is beszélt, hogy a katyni tragédia áldozatainak listáján szerepelhetnek olyanok, akik valamilyen csoda folytán túlélték a sztálini rezsim által szervezett vérengzést. Ezért az orosz és a lengyel szakértőknek közösen össze kellene vetniük a rendelkezésre álló dokumentumokat, hogy „az utolsó névig” kiderítsék az igazságot – idézte Artyizovot az MTI. A levéltár vezetője emellett felidézte, hogy Katyn nemcsak a lengyelek számára tragikus hely, hanem „számunkra, orosz és volt szovjet állampolgárok számára is”. Szavai szerint „a katyni gödrökben fekszik mintegy tízezer, az egykori szovjet párt-, tanácsi és gazdasági nomenklatúrához tartozó ember is, részben teljesen átlagos emberek, akiket 1936 és 1938 között ezen a helyen végeztek ki ugyanolyan módon, ahogy később a lengyel tisztekkel végeztek”.