Több milliárd forint a viharkár

Ellopták a zsilipet, víz öntötte el a falut. Tavaly a romák úgy jártak csoportosan a vasúti töltéshez, hogy azt hittük, a MÁV küldte őket oda. Ám nem dolgozni mentek, az ott található zsilip fém alkatrészeit gyűjtögették – mondta lapunknak Bencze Péter, Vadna polgármestere, hozzátéve, hogy feljelentést tettek a rendőrségen, de a tettesek nem kerültek kézre. A zsilip kulcsfontosságú a hétszáz lelkes település életében, megnyitásával a Bán-árok és a Bán-patak támadása, illetve belvíz idején a Sajóba vezethető a víz, míg a Sajó áradása idején lezárva megvédi a falut. Illetve csak védené. Az Ózd–Miskolc-vonalon a MÁV még 1989-ben épített be több helyen zsilipet a vasúti töltésbe, melyeket egy évvel később átadott a települések kezelésébe, de a tulajdonjogot megtartotta. – A fémkapukat nyitó rézkereket rögtön ellopták – emlékszik Bencze Péter, ám a kilencvenes évek száraz időszakában ez nem érdekelt senkit. Az új évezredben azonban rendszeresen megáradt a Sajó, öt éve számos kertet öntött el a községtől százötven méterre kanyargó folyó. A vis maior alapból támogatták volna a zsilipek helyreállítását, ám kiderült, nem az önkormányzat a tulajdonos, hanem a magyar állam. A polgármester legutóbb másfél évvel ezelőtt írt levelet a kincstárnak, ám azóta sem kapott választ. Ingyen vagy jelképes összegért tulajdonba vennék a zsilipeket, de nem egymillió forintért, amennyiért korábban kínálták nekik.

Körülbelül öt centimétert apadt a Bódva a Borsod megyei Edelénynél az elmúlt huszonnégy órában, ennek ellenére 96 egy köbméteres, vízzel feltöltött tartályt helyeztek a homokzsákokból épített bordás megtámasztások lábához. A műanyag tartályok egytonnányi súllyal védik a töltést. A megyében a Sajó és a Hernád vize is lassan apad, ám érződik a Tisza visszaduzzasztó hatása. Borsod-Abaúj-Zemplénben jelenleg még 61 településen 2300-an védekeznek az ár ellen. A kitelepítettek közül 780 ember még mindig nem térhetett vissza otthonába. A vízből több mint 2700 állatot mentettek ki.
Tornabarakonyba és Tornaszentandrásra továbbra sem lehet eljutni személyautóval, ugyanakkor Miskolc határában teljes szélességben megnyitották a 3-as utat és az M30-as autópálya Miskolc keleti lehajtóját is.
A hét végén azonban már a Tisza fenyegetheti az országot: a folyó minden bizonnyal elönti a szegedi rakpartot, ezért ma reggel az utat lezárják a gépjárműforgalom elől. A Tisza felső és középső szakaszán kialakulóban lévő árhullám csúcsa a jövő héten ér az Alsó-Tiszára.
Az ár- és belvízzel összefüggésbe hozható fertőző megbetegedés ez idáig nem történt, a fertőtlenítést az ár levonulta után lehet megkezdeni – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Észak-magyarországi Regionális Intézete. A szennyezett kéz, élelmiszer, ital útján terjedő, hányással, hasmenéssel járó fertőző megbetegedések elkerülése szempontjából a legfontosabb a lakosság figyelmének felhívása a higiénés rendszabályok betartására, a kézfertőtlenítésre.
Miskolcon sikerült stabilizálni a vízellátást, az ivóvíztároló medencéket pedig feltöltötték ivóvízzel, így a helyi védelmi bizottság péntek délben megszüntette a vízkorlátozást.
Tegnap mindkét sávon megindulhatott a forgalom az M1-es autópályán Hegyeshalom felé. Az autópálya Győr és Bőny közötti szakaszán szerdán rendeltek el teljes útzárat, mert a megáradt Cuhai-Bakony-ér alámosta az egyik hidat, és a pályatest beszakadt. Ma hajnalra a főváros felé vezető szakaszt is megnyitják. Az ér tegnap viszszatért medrébe, így megkezdhették a lefolyástalan gödrök lecsapolását, a pincék, kutak fertőtlenítését Mezőörsön. Eközben statikusok vizsgálják a korábban elöntött házakat, felmérve a károkat; félő, hogy néhány épület lakhatatlanná válik, összedől.
Tározót követel Kaposvár
Öt éve tervezi a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Kaposvártól nyugatra eső víztározó megépítését, ám az megrekedt a tervezés szintjén – jelentette ki Szita Károly polgármester, hozzátéve, hogy kérni fogja az építkezés mielőbbi megkezdését. – Bebizonyosodott, hogy a Kapos mentén lévő védelmi berendezések nem működnek kifogástalanul, ami kis híján most is kárt okozott – mondta Szita. A katasztrófavédelmi igazgatóság gyanúja szerint a legkritikusabb időszakban egy, a Kapos vízgyűjtő területén lévő halastóból a tiltás ellenére kezdték engedni a vizet, ami a várost átszelő folyóban két-három centiméteres vízszintnövekedést okozott. Somogy megyében több helyen megrongálódtak a dél-balatoni partvédő művek is, a siófoki móló tönkrement, a partvédő művek vasbeton tartógerendái eltörtek.
Több mint negyvenezer károsult
Az árvízi védekezésben részt vevő központi szervek összesen 2,1 milliárd forintos előleget igényeltek eddigi költségeik fedezésére, az összeg átutalásáról később születhet döntés – mondta Kóthay László, az ügyvezető kormány vízügyi szakállamtitkára. A pénzt a költségvetés általános tartalékából biztosítják, a végső szót Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök mondja ki.
A négy legnagyobb biztosítótársaság az eddigi bejelentések alapján nagyjából 5,5 milliárd forint kárkifizetéssel számol a viharkárok miatt, a károsultak száma több mint negyvenezer. A biztosítók szerint a károk harmadát azonban még be sem jelentették. A vihar a legnagyobb pusztítást Borsodban okozta, de jelentős a Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Pest megyéből, Budapestről, Miskolcról és Pécsről érkező bejelentések száma is.
Az elmúlt napokban tömegesen sérültek meg autók is, leggyakrabban a tetőkről lesodort cserepek vagy letört ágak, kidőlt fák okoztak kárt a gépjárművekben. Akik casco biztosítással rendelkeznek, számíthatnak kártérítésre, és miután a viharkár elemi kárnak számít, ilyenkor önrészt sem kell fizetni A casco alapján akkor is fizet a biztosító, ha a kocsi, amelyet elárasztott a víz, a földfelszín alatti garázsban állt. Ekkor a garázsban okozott ingósági kárra nem terjed ki a lakásbiztosítás, de az autókárt fedezi a casco.
Nem hitelezik tovább a védekezést
Mintegy két hónapon keresztül hitelezték meg az államnak a vízgazdálkodási társulatok tagjai a márciusi belvízvédekezés teljes költségét, ugyanis az ügyvivő kormányzat csak a május 4-i döntésével különített el a kiadások megtérítésére 540 millió forintot. A kedvezőtlen időjárás áprilisban és májusban folytatódott, ezért a védekezés költségei nagyjából újabb 150 millió forintot emésztettek fel. Azonban a földművelésügyi tárca szerint ennek megtérítésére semmilyen állami forrás nem áll rendelkezésre, erről értesülve az ország számos területén leálltak a védekezési munkálatok – tudtuk meg.
Tovább növelték a belvízvédelmi készültséget a Tiszántúlon, a legmagasabb, harmadfokú készültséget a Tisza mentén, a középső és a felső tiszai védelmi szakaszokon hirdettek. Már több mint 27,5 hektár területet borít belvíz elsősorban Hajdú-Bihar megyében. Az elöntött területek csaknem fele vetés és szántóföld.

Rekord Varsóban. Kilencre nőtt pénteken a dél-lengyelországi árvizek halálos áldozatainak száma, három embert eltűntként tartanak számon, országszerte eddig több ezer embert kellett kiköltöztetni otthonából. Tegnap estére 7,80 méteren tetőzött a Visztula Varsóban, ilyen magasan nem állt még a folyó a második világháború óta. Wroclawot is árvízzel fenyegeti az Odera, a folyó mentén fekvő Opole környékén mintegy száz helység került víz alá. Az Európai Parlament következő plenáris ülésszakán vitát tart a közép-európai árvíz következményeiről. – Nem felejthetjük el, hogy a heves esőzések és az áradások miatt a helyzet kritikus Közép-Európában, több ezer otthon került víz alá, a kár több millió euróra rúg, és folyamatosan emelkedik – fogalmazott a néppárti frakcióvezető, Joseph Daul. (V. T.)