A Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófáért felelős British Petroleum (BP) azt állítja, a hét vége óta, amikor sikerült csőrendszerbe terelnie a feltörő nyersolaj egy részét, már csak napi 650-700 ezer liternyi jut a tengerbe. Ugyanakkor az Egyesült Államok csaknem a kétszeresére növelte a halászati tilalommal érintett terület nagyságát a Mexikói-öbölben. Az itteni amerikai halászvizeknek immár a tizenkilenc százalékán tilos kifogni a feltehetőleg toxikus anyagokkal telített halakat.
Szakemberek szerint a szenynyezés sok generációjára kihat majd azoknak a tengeri állatoknak, amelyek eddig a térség halászati üzemeit ellátták. De nemcsak a megélhetést elsősorban garantáló rákok és tonhalak miatt kell aggódni, a térségben már veszélyben forog az egész tengeri tápláléklánc – írta a CNN.
Az AFP szerint egy norvég cég találmánya mérsékelheti a környezeti katasztrófa káros hatásait. A mindössze háromtagú Kallak Torvstroefabrikk az általa kifejlesztett tőzegmoha-keveréket ajánlja a part felé sodródó szennyezés megkötésére. A vállalkozás szerint egy kiló mohakeverék öt kiló olajat képes felszívni, s így főként a floridai partvidéken jellemző mocsaras vidékek madárvilágát óvhatja meg a pusztulástól. A módszert tavaly már kipróbálták a norvég partoknál – ahol zátonyra futott egy olajszállító hajó –, s beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A moha nemcsak a partot, hanem az olajos sziklákat is megtisztította. Az amerikai környezetvédelmi hivatal érdeklődik a találmány iránt, de kérdés, megvannak-e a feltételek gyors alkalmazásához a Mexikói-öbölben.
origo.hu
Itt a nagy bejelentés – kiderült ki lesz a Tankcsapda új gitárosa
