Zuhan az euró, mint a kő

Hetekig, vagy akár hónapokig tartó gyengélkedés vár az európai fizetőeszközökre, köztük a forintra és az euróra is – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. Tegnap az euró tovább zuhant a lejtőn a dollárral szemben, a magyar deviza viszont még nagyobbat bukott. Napközben közel járt a 280 forinthoz az euró árfolyama, a pénzváltóknál megnőtt a forgalom. A devizahiteleseknek nincs okuk az örömre, emelkedhetnek a törlesztőrészletek.

Szűkül az új kormány mozgástere. A görög helyzet kiéleződése óriási terhet rak a jövendő új kabinet vállára, mivel csökkentheti annak az esélyét, hogy komolyabb könnyítéseket harcolhasson ki a Nemzetközi Valutaalapnál és az Európai Uniónál. Az unió számára még elfogadható lélektani határ valahol a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,5 százaléka körül lehet – értesült brüsszeli forrásokból a Világgazdaság. – Óriási probléma, hogy a piacok a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem tolerálnak már magas hiányt hazánk esetében, mivel az államadósságunk az utóbbi években drasztikusan megemelkedett – nyilatkozta lapunknak Mellár Tamás közgazdász. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint a görög krízis azért szűkíti a kormány mozgásterét, mert a befektetők sokkal inkább figyelemmel kísérik majd az államháztartási egyensúlyt, így öt százalék körüli hiánynál többet nem nyelnének le. Mellár szerint jövőre nem szabad 4 százalékos deficitnél feljebb menni. (Sz. A.)

Nem tudott megállni a lejtőn a forint tegnap, ezért folytatódott az árfolyam kedd óta tartó mélyrepülése. A délutáni órákban már 279,5 forint környékén is járt az euró ára, a svájci frank pedig több mint egy éves rekordot döntött, amikor a 195-ös szint fölött járt az árfolyam. Lapzárta idején a közös fizetőeszközért 278 forint körüli összeget adtak a nemzetközi piacokon, míg az alpesi devizával 194 forint körül kereskedtek. A pénzváltók reggel még 270 forintért vették és 280-ért árulták az eurót, ám délután változott az árfolyam, és volt, ahol 273 forintot is adtak az európai valutáért. A lapunknak nyilatkozó pénzváltók szerint egyre többen gondolják úgy, hogy ennyiért már megéri eladni a félretett eurójukat. A forint gyengülése a devizahiteleseket érintheti a legérzékenyebben, ők azok, akik azonnal a zsebükön érzik az árfolyam hullámzását. A közös fizetőeszköz annak ellenére izmosodott meg enynyire a forinttal szemben, hogy az euró maga is elég rossz napot fogott ki, és jelentősen gyengült a dollárhoz képest. Míg fél éve még közel másfél dollárba került egy euró, tegnap reggel pedig 1,3 körül járt az árfolyam, addig tegnap délután már 1,28 közelébe csökkent a váltószám a két deviza között.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője lapunknak elmondta: nehéz megítélni, hogy hetek múlva hogyan áll majd a forint, de elképzelhető, hogy az eddig 260-270 forint körül mozgó euróárfolyam hosszabb távon is 270–280 forint közötti szintre áll be. Az euró– forint grafikonon látható hirtelen és jelentős irányváltások kapcsán az elemző elmondta: nem elképzelhetetlen, hogy a jegybank lépett közbe az esés megállításának céljából, ám ez egyáltalán nem biztos, mivel még nem ért el olyan szintet az árfolyam, ami veszélyt jelentene az országra. A szakértő szerint a bajok valahol a 290 és 300 forintos euró között kezdődnének. A görögök egyébként nem csak a mi fizetőeszközünket rángatták meg, a régiós devizák szintén veszítettek az értékükből, bár valamivel kevesebbet, mint a forint. A különbségnek Keszeg Ádám szerint az az oka, hogy Magyarország gazdasága még mindig kockázatosabb, mint a környező országoké.
Az utóbbi napokat nem csak a forint, az euró is megszenvedte. A szakértő szerint a befektetők azért menekítik a közös devizában tartott pénzüket dollárba, mert a görög válság még rengeteg bizonytalanságot hordoz magában. Egyelőre nem tudni, hogyan felelnek meg a görögök a velük szemben támasztott követelményeknek, épp ezért az sem világos, hogy mennyi pénzt tudnak lehívni a számukra összeállított csomagból. Ráadásul úgy tűnik, a kór nem áll meg a görög partoknál, mostanság az egész világ azt figyeli, hogy Spanyolország, Olaszország, Portugália vagy Írország tüsszenti el magát. Egyelőre úgy tűnik, Lisszabon lesz a következő. A Moody’s hitelminősítő tegnap már arra figyelmeztette az országot, hogy felülvizsgálja a besorolását, és hamarosan akár két fokozattal is leronthatja a minősítését. Az indoklás szerint az ország romló közfinanszírozási helyzete és hosszú távú növekedési kilátásai indokolják a felülvizsgálatot.

A forinthiteleké a jövő. Leghamarabb 2011-ben csökkenhet a rossz hitelek aránya a magyar bankrendszerben – hangzott el tegnap a Portfolio.hu portál jelzálog-hitelezéssel foglalkozó konferenciáján. A hitelek minősége a jövő év közepéig jó esetben stagnál, de jelenleg még romló tendenciát mutat. A banki szakemberek egyetértettek abban, hogy hamarosan alaposan átalakul a jelzálog-hitelezés, és a forint visszaveszi a hatalmat a devizahitelektől. E fordulatnak egyébként már látszanak a jelei: az új hitelek között jóval nagyobb arányban fordulnak elő hazai devizában jegyzett kölcsönök, mint egy éve. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte: bár a bankok jövedelmezősége csökken, nemzetközi összehasonlításokból az látszik, hogy nálunk magasabb profitot termelnek a pénzintézetek, mint a környező országok bankjai.