A búcsújáró Máriácskák

A keresztény vallási ünnepek tradicionális színeibe öltöztetett babái, Máriácskák jelzik ma is Magyarország búcsújáró térképét a magyar falvak katolikusainak világában. Tavaly a palóc anyagból nyílt kiállítás a balassagyarmati Palóc Múzeumban, idén az országos gyűjtés eredményét mutatják be Hungaria sacra – Öltöztetős ábrázolások, szakrális textilek Magyarországon címmel.
A ma délután négykor nyíló kiállításon köszöntőt mond Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, Beer Miklós váci megyés püspök és Hrubík Béla, a Csemadok elnöke. A tárlatot, amelyre Herencsényből többen személyesen is elkísérik a falu Máriácskáját, Szőcs Géza költő, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának államtitkára nyitja meg.
A Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor által rendezett kiállításon közreműködik az ipolybalogi Szent Korona-kórus. Messze az idők mélyére nyúlik vissza a gyökere annak a bensőséges Boldogasszony-kultusznak, amellyel Palócföldön és az ország más tájain öltöztetik a Máriácska-szobrokat, amelyek II. József rendelete nyomán kiszorultak a templomokból. A Máriácska minden vallási ünnepre más ruhát, fátylat kap, akad, aki a haját ajánlja fel neki, ékszert is, rózsafüzért is kap a szobor, és gyakori az is, hogy a férjhez nem ment nő lesz a Máriácska öltöztetője. Ünnepeken, búcsúkon végighordozzák a menetben a szakrális útvonalon. Mint Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, akadt olyan település, ahol végighordozták a hívek a falun a Máriácska-szobrot, mielőtt elvitték Balassagyarmatra a múzeumba, máshol úgy döntöttek, december 18-ig, a tárlat zárónapjáig sem akarnak lemondani az ég és föld közötti kapcsolatot segítő és szimbolizáló szobor jelenlétéről.
Úgy érezték, ott a helye közöttük. A kiállítás, amelyen határon túli szobrok, ruhák, kellékek is szerepelnek, így emlékezik meg a maga sajátos, szelíd, de erőt sugárzó módján a trianoni döntés kilencvenedik évfordulójáról.