Menetrend. Június 25-én délig lehet köztársaságielnök-jelöltet állítani, a jelölések érvényességéről a házbizottság dönt 28-án. A jelölt(ek)ről június 29-én egy órakor voksol a parlament; ha eredményes lesz a szavazás, fél háromkor esküt tehet az új államfő. Ha eredménytelen az első forduló, a második körre még 29-én sor kerül. Az ismételt jelöltállításra délután négyig lesz mód, hatkor lesz szavazás. Az első két körben egyaránt az igenek kétharmados arányára van szükség a sikeres választáshoz. Ha harmadik nekifutásra is szükség lenne (ekkor már elég a feles támogatás), akkor annak időpontja június 30. (MN)
Elfogadta az Országgyűlés – 260 igen, 66 nem szavazat és 46 tartózkodás mellett – a nemzeti együttműködésről szóló, Orbán Viktor miniszterelnök által beterjesztett politikai nyilatkozattervezetet. A dokumentum rögzíti: a 2010-es választásokon a szavazófülkékben forradalom zajlott le, amit a képviselők is elismernek és tiszteletben tartanak. Az előterjesztés szerint a honatyák egyetértenek abban is, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emelik, amelyek „nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez, és öszszekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait”. Az elfogadott szöveg szerint a közös jövő alapja a munka, otthon, család, egészség és rend fogalma köré fog csoportosulni. A kormánypárt előterjesztését az MSZP és az LMP nem támogatta, a Jobbik képviselői tartózkodtak.
Elsöprő többséggel, 367 igen szavazattal fogadta el a T. Ház azt a határozatot, amelyet kormánypárti képviselők nyújtottak be azért, hogy az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítésére albizottság alakuljon. A testület munkájában az ellenzéki és a kormányoldal paritásos alapon vesz részt. A választójogi reformot előkészítő albizottságnak legkésőbb 2011. június 30-ig kell elkészítenie a törvényjavaslatot az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól.
A T. Ház döntött az alkotmány, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról is. Az indítványok értelmében a jövőben az Alkotmánybíróság tizenegy tagjára nyolc képviselőből álló jelölőbizottság tenne javaslatot. A testület kormánypárti többséggel működne, és legalább öt ajánlás volna szükséges egy alkotmánybíró-jelölt megnevezéséhez. Korábban az ellenzék és a kormányoldal fele-fele arányban képviseltette magát a testületben, ezt váltja fel a parlamenti arányokhoz igazodó rendszer. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához a Ház kétharmadának szavazata szükséges. Tegnap az elfogadott törvénymódosítás sürgős kihirdetéséről is döntés született.
A Ház tegnap elfogadta az adományozás áfáját eltörlő fideszes indítványt is.
Rendőrökre támadt? A jobbikos Samu Tamás Gergő maga kérte mentelmi joga felfüggesztését, amelyet a képviselők meg is tettek; azért kell felelnie, mert a vádirat szerint 2008. március 15-én rendőrökre támadt. A mentelmi jog felfüggesztését célzó kezdeményezés érkezett a T. Házhoz Babák Mihály (Fidesz), Horváth Csaba (MSZP) és Németh Zsolt (Fidesz) ügyében rágalmazás, Simicskó István (KDNP) esete kapcsán becsületsértés miatt. A Ház mind a négy képviselőt „megvédte”, a magánvádas ügyek miatt nem kell bíróság elé állniuk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!