„Életem legnehezebb feladata előtt állok”

Nem mondhatok mást, nehéz lesz – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth téren megrendezett ünnepségen, ahol több tízezer ember köszönthette az eskütétel után az új kormányt. A miniszterelnök szerint az elmúlt évek kudarcai megerősítették szövetségüket, amely így képes lesz egy erős, tekintélyes ország felépítésére. Kósa Lajos Fidesz-alelnök már az önkormányzati választásra hangolta a jelenlévőket amikor arról beszélt, Budapesten is le kell győzni a gyurcsányizmust és „torzszülött ikertestvérét”, a „demszkyzmust”.

Tölgyessy Péter szerint a Fidesz felé irányuló reménnyel hegyeket lehetne mozgatni. A Lánchíd Rádiónak nyilatkozva a politikai elemző a hatalomváltás miatt ünnepnapnak nevezte a múlt szombatot. Szerinte Orbán Viktor azért beszélt forradalomról, hogy hangsúlyozza, szakítani akar a kisiklott rendszerváltás húsz évével. Tölgyessy úgy látja, a kétharmados többség birtokában nem hátrálhat meg a polgári pártszövetség az alkotmányozástól, de ez szerinte népszavazáshoz vezet. Jelezte: Orbán népszerűsége növekedésének oka a pártja felé irányuló remény és az, hogy nincs ellenzéke: a Jobbik rendszerellenessége miatt, az LMP zöldpárti jellegéből, az MSZP pedig nehéz helyzetéből adódóan nem képes rá, hogy kialakítsa magáról a váltópárt képét.

Boros Bánk Levente úgy véli, a szombat szimbólumokkal teli nap volt, a miniszterelnök beszédei kevés konkrétumot tartalmaztak, inkább felvázolták, kinek mi lesz a helye a következő négy évben. A politológus szimbolikusnak nevezte a Bajnai Gordon exkormányfővel való kézfogást és az MSZP-s Lendvai Ildikónak adott kézcsókot, amellyel szerinte Orbán Viktor bizonyította: tiszteli politikai ellenfeleit. Boros Bánk Levente úgy látja, azzal, hogy a miniszterelnök az eskütétel után azonnal kiment az emberek közé, a köszönetnyilvánításon túl egyértelművé tette a velük való együttműködés szándékát, sőt ez egyben nyitás volt a nem a saját táborába tartozók felé is.

Miniszterelnöki eskütétele utáni első útja a Kossuth térre vezette Orbán Viktort, ahol több tízezer ünneplő előtt beszélt az elmúlt évek kihívásairól és az előtte, illetve az ország előtt álló feladatokról. – Nem a tisztem, hanem a szívem hozott ide, itt ezen a téren én is egy vagyok azok közül, akik hittek abban, hogy képesek lesznek egy teljesen új rendszert létrehozni, amelyben a hazaszeretet az alkotmány első pontja – mondta, hangsúlyozva: élete legnehezebb feladata előtt áll. A cél elérhető, jegyezte meg, különösképpen azért, mert maga mögött tudhatja a legkilátástalanabb időkben is elszánt Kossuth téri közösség támogatását, amelynek ő is büszke tagja. Úgy vélte, az elmúlt nyolc évben éppen ennek a helynek a szellemét akarták kordonokkal bezárni, mert az akkori hatalom tagjai féltek az eszmeiségtől, amely nem tűri meg a meghunyászkodást, a kishitűséget, a hazugságot. – Ezt a szellemiséget és bennünket azonban soha nem győzhetnek le, mert kiállunk ideáink mellett, és a kudarcok és csalódások megerősítették szövetségünket – fogalmazott a miniszterelnök hozzátéve, az elmúlt évek megpróbáltatásai bölcsebbé is tették őket, alkalmassá arra, hogy talpra állítsák „térdre roskadt hazánkat” és egy erős, tekintélyes Magyarországot építsenek. Orbán szerint minden jó szándékú ember megtalálhatja helyét a nemzeti együttműködés rendszerében, amit meg fognak védeni a támadóitól és gyengítőitől is. – Dolgoznunk kell azért is, hogy aki egymásra uszította az embereket, aki visszaélve a hatalommal kárt okozott az országnak, az kapja meg méltó büntetését – hangsúlyozta Orbán, aki a kormány megválasztása előtti gyors sikerének nevezte többek között, hogy megváltoztatták a választási rendszert, csökkentették a politikusok számát, kiköszörülték december 5-e csorbáját, és ezzel minden eddiginél nagyobb lépést tettek a nemzet határon átívelő újraegyesítése felé. Orbán a négy évvel ezelőtt, a Kossuth téren elmondott szavaival zárta beszédét: „én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni, a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában, és én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” A miniszterelnök előtt beszédet mondott – részben már az őszi önkormányzati választások jegyében – Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke is. Mint fogalmazott, van még akadálya a nemzeti együttműködésnek, mégpedig a „gyurcsányizmus”, valamint „torzszülött ikertestvére, a demszkyzmus és unokatestvérük, a hagyóizmus”. Ezeknek a mentalitásoknak az utolsó fészke a főváros. – Az egész ország azért izgul, hogy a budapestiek emeljék fel fejüket és zárják a múltba húsz év szocialista– liberális városvezetését, amely többet ártott Magyarország legfontosabb városának, mint a Vörös Hadsereg vagy a török hódítás – közölte Kósa Lajos. Szavai szerint viszont a fővárosi politika mindennapjai most a Kékfényben játszódnak, hiszen „többen ülnek börtönben a fővárosi MSZP-sek közül, mint a városházán”. Debrecen polgármestere azt mondta: az önmagában nem baj, hogy ügyetlen a városvezetés és nem sikerültek a programjai, a nagyobb bűn az, hogy ellopták és szétzüllesztették Budapestet.
– Megjöttünk, mi nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egy órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült – kezdte felszólalását Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadására utalva. Hozzátette, ezen a szavazáson Gyurcsány Ferenc és „két tettestársa” ismét a magyarság ellen voksolt, így kiírták magukat még az MSZP-ből is, végleg a „történelem szemétdombjára” küldve a gyurcsányizmust. Semjén megígérte, a kormány meg fog védeni minden magyar közösséget és embert, bárhol éljen is a világban.
Schmitt Pál házelnök arról beszélt, hogy a szombati nappal véglegesen visszafoglalták a Kossuth teret, és újra eljött az idő, amikor kezünkbe vehetjük az ország és a nemzet sorsát.