Izzadás ellen zsebkendő

Ha nem lenne tragikomikus, jót mosolyoghatnánk azon, ahogy a túlcivilizált emberiség újra és újra felfedezi a meleg vizet. Például hogy egy papír mindkét oldalára lehet írni. Vagy kisebb betűkkel több fér rá. Továbbá: távozáskor le lehet kapcsolni a villanyt. Barátságosan hangzik viszont, hogy a kerékpárral érkező dolgozóknak lehetőséget biztosítanak az átöltözésre és a zuhanyozásra, és rafináltabb általálmánynak, hogy az éjszaka lehűtött jégakkukkal enyhítik a nappali légkondicionálás áramfogyasztását, vagy hogy fúrt kútjukkal öntözik a nagy területű zöldjüket. Mindezekért lett a Zöld iroda program tavalyi nyertese a Magyar Nemzeti Bank, melynek igazgatója arról számolt be a Zöldövezet című környezetvédelmi műsorban, hogy a különleges beruházást nem igénylő változtatásokkal tíz-húsz százalék körüli energiamegtakarítást tudtak elérni.
Apró lépés ez csak az emberiségnek, mert miközben jégakkuval hűtik a magyar irodákat, a Mexikói-öbölben optimista becslések szerint is naponta ötezer tonna olaj ömlik a világtengerbe, ami nem csak közép-amerikai probléma. Mondjuk, ha a Magyar Nemzeti Bankban nem lenne légkondicionálás, és a dolgozók zsebkendővel törölgetnék izzadó homlokukat, vagy nem lenne, aki a dubaji sivatagban nyáron akarna síelni, akkor talán nem kellett volna azt az ötven centi átmérőjű lyukat belevágni a tenger fenekébe, amivel most nem nagyon tudnak mit kezdeni. Nem lesz olcsó mulatság, az biztos, és nem kizárólag a kártérítés, hanem a természetben okozott megfizethetetlen kár miatt sem. Ha ehhez viszonyítjuk, hogy a verespataki ciános technológia bevetését akkor akarják engedélyezni, ha a befektető bemutatja az esetleges kárelhárításhoz szükséges bankgaranciát, meg kell állapítanunk, az emberiség a legkevésbé tanulékony állatfajta. Amerikai kutatók tanulmánya szerint a gyermekek 94 százalékának a vizeletéből kimutathatók a zöldség- és gyümölcspermetszerek, amelyek a feltételezések szerint hozzájárulhatnak a magatartási és tanulási problémák kialakulásához, illetve elszaporodásához. Ha ehhez vesszük még, hogy a Tanganyika-tó egyre melegebb, és a halak, amelyek a környék népét táplálják, ezt roszszul viselik, akkor elmondhatjuk, hogy örülnénk, ha a Zöldövezet nem tudna ennyi rossz hírrel szolgálni. (És a Dunagate-ügyet, amelyről a leendő környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán beszélt, még nem is részleteztük.) Sőt örülnénk, ha nem kellene környezetvédő műsor, a közszolgálati rádió környezettudatos munkatársai pedig álló nap madárcsicsergést rögzítenének az erdőben.
A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy olyan állapotban adjuk át a Földet a gyermekeinknek, amilyenben a szüleinktől örököltük. Ehhez képest folyton azon rágjuk a körmünket, hogy hány százalékos a negyedéves fogyasztás- és termelésemelkedés, ez megfelel-e az európai vagy épp a szlovák trendnek. Persze nem a túlszárnyalás miatt izgulunk, hanem mert minden növekedés esélyt ad rá, hogy új állások legyenek, az új lakóparkokban új lakások, az autógyárakban új autók és hűtők és még nagyobb tévék. Politika legyen a talpán, amelyik ezt egyszer össze tudja rakni.
(Zöldövezet, Kossuth rádió)