Konkrétumokat hiányolnak a szakmai szervezetek

Tegnap lapzártánk előtt kezdődött a családok támogatásáról és a gyermekek védelméről szóló törvények módosításának vitája. A Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) által benyújtott törvénymódosítás szerint azoknál a családoknál, ahol a tanköteles korban lévő gyerek igazolatlan hiányzásainak száma eléri az ötvenet, készpénz helyett a pótlék összegének megfelelő természetbeni juttatást kapnának a szülők, a gyereket pedig védelembe kell venni. Soltész Miklós, a napirendi pont előadója hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a helyi jegyzőnek nincs mérlegelési joga, kötelező megvalósítania a törvény előírásait, kivéve a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, ahol a tervezet 23 éves korig folyósítaná a támogatást. A kereszténydemokrata politikus közölte, hogy Magyarországon kétmillió gyerek után fizetnek családi pótlékot, ezért szét kell választani a szociális segélyezést és a családtámogatási rendszert. – A társadalom jogosan várja el, ha az állam százmilliárdokat fizet ki, akkor az hasznosuljon, a gyerekek fejezzék be iskolai tanulmányaikat, teljesítsék tankötelezettségüket – tette hozzá Soltész.
A fent ismertetetthez hasonló rendelkezés már létezett az első Orbán-kabinet idején, Medgyessy Péter kormánya viszont ezt eltörölte. Némi korrekció 2009-ben történt; ekkor annyiban szigorodott a szabályozás, hogy az iskolakerülő gyermek után járó családi pótlékot – értékének legfeljebb feléig – természetbeni juttatás válthatta fel.
– Támogatjuk azt a szándékot, hogy az idősotthonokban élők számára az új kormány ki akarja alakítani a személyre szabott szolgáltatások rendszerét, és fel akarja számolni a jelenlegi ellátórendszer hatékony működését akadályozó párhuzamosságokat – nyilatkozta lapunknak a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete elnöke. Pósfai Gábor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell alakítani a tartós ápolásra és gondozásra szoruló idős, fogyatékos, valamint krónikus betegségben szenvedő emberek ellátásának egységes elvekre épülő szabályait, amelyek átívelnek a szociális és az egészségügyi ellátórendszer ma még egymástól szinte teljesen elkülönülve működő rendszereinek határain.
A gyermeknevelés nem csupán a család feladata. Ezt a pontot emelte ki az új kormányprogramból és nevezte a legfontosabb tézisnek a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke. Székely Hajnalka üdvözölte, hogy a jövőben az állam is szerepet vállal a gyermeknevelésében, hiszen elismerik: a nemzet fejlődésének kulcsai a fiatalok. Az elnök szerint a családbarát foglalkoztatás és a családanyák munkaerő-piaci szerepének erősítése valóban szükséges és elengedhetetlen feladat.
Derera Mihály, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége oktatási igazgatója szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szakképzésre, illetve a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Megjegyezte, ha közülük csak százezer fő munkába állhatna mindöszsze napi négy órában, az 150-200 milliárd forintos éves bevételt hozna az államnak.