A Harminc perc alatt a Föld körül című műsor harmincöt év óta elpusztíthatatlan. Mintája annak idején a Szabad Európa Forgószínpada volt, de annak már se híre, se hamva, ez meg itt maradt nekünk. A Harminc perc alatt a Föld körül a vasárnapi ebédhez mellékelt színes kaleidoszkóp, amely alapvetését tekintve is három és fél évtizede változatlan: külpolitikai bulvár. Külföldi tudósítók és belföldi külpolitikusok úgynevezett anyagainak gyűjteménye mindarról, amit érdekesnek gondolnak, de nem fér be a hírekbe. Rendkívül kényelmes műfaj, csak újságot, manapság internetet kell hozzá olvasni, a hallgató pedig hálás, mert alapállásból szereti a bulvárt, főként azt, amelyiket pallérozottabb elmék válogatnak.
A külpolitikusok mindig az újságírószakma elitjéhez tartoztak, a Kádár-rendszerben meg kiváltképp, hiszen csak megbízható emberek kezébe adtak külföldi lapokat. Olyanokéba, akikről tudták, nem tántorodnak meg, nem lépnek le az imperializmus elleni harc mezejéről. A külpolitikusnak emellett nyelvet, nyelveket is kellett tudnia, ami akkoriban sem volt mindennapos, és rendszerint Moszkvában kellett lehúznia néhány évet, hogy kiérdemelje Washingtont.
Ezek a világlátott, világot járt és tájékozott emberek hozták tehát létre a Harminc perc alatt a Föld körül című műsort, és tartják ma is életben. Igaz, azóta minden másképpen van, a rádiós tudósítás módszerei változtak, Makai József, a Magyar Rádió Online főszerkesztője két hónapja egy konferencián arról beszélt, hogy a hazai közönség érdeklődésének alján helyezkednek el a külpolitikai hírek, saját külföldi tudósítói hálózatot tehát, amelynek kiterjedtsége komoly médiáknál tekintélyt jelent, nálunk nem érdemes fenntartani. E helyett inkább a bloggolókat kellene erre a munkára befogni. Némi vita folyt ezek után arról, mi a különbség egy amatőr és egy képzett újságíró produkciója között, de végül győzött az az érv, hogy ha a hír érdekes, a fogyasztót nem érdekli a minősége.
Ezek után tehát örvendenünk kell, hogy a Harminc perc alatt a Föld körül című műsort egyelőre még nem lelkes bloggerek anyagaiból állítja össze a szerkesztő, Nyárádi Péter, mert nem kétséges, hogy efelé haladunk. Az újságíró- szakma erős átalakulásban van, amin lehet fanyalogni, de inkább menteni kellene a még menthetőt. Mert az olvasó lassan tényleg megszokja az új minőséget.
Nyárádi Péter és kollégái a mentési akciót enyhén túlzásba viszik. A Harminc perc alatt a Föld körül ugyanis éppen úgy szól, mint Kulcsár István, Szécsi Éva, P. Szabó József, Vértes Éva, Hável József, Ónodi György, Benda László, Bernát György, Bolgár György vagy a bülbülszavú Barát József idején. Ugyanazok a hangsúlyok, ugyanolyan kicsit vicces a témakezelés, talán még a zenék is ugyanazok. De lehet, hogy még mindig jobb, mint amit majd a bloggerek csinálnak. Már azt sem tudjuk, minek örüljünk.
(Harminc perc alatt a Föld körül, Kossuth rádió.)
origo.hu
Meghalt Csáji Attila
