Lesz miből adót fizetni a hazai bankoknak

Kétszázmilliárd forintra becsülte a bankszektor várható idei nyereségét Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke, ami épp anynyi, mint amennyit a kormány banki különadó formájában szedne be a pénzügyi szektortól. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint idén a pénzintézeteknél a tavalyi 300 milliárd forintnál is nagyobb nyereség várható.

Gigantikus terhelésnek nevezte a napokban Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a kormány azon tervét, miszerint egy idén kétszázmilliárd forintos befizetési kötelezettséggel járó különadót vetne ki a bankokra, biztosítókra és pénzügyi vállalkozásokra. Erdei Tamás a Magyar Televízió reggeli műsorában azt állította: a hazai bankok idei nyeresége nagyjából kétszázmilliárd forint lesz, épp annyi, amennyit a kormány a bankadóval el akar vonni tőlük. Ez a kijelentés nagyon meglepően hangzik azok után, hogy a bankszektor tavalyi eredménye meghaladta a háromszázmilliárd forintot. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint az idei első negyedévben a pénzintézetek adózás előtti eredménye megközelítette a 140 milliárd forintot.
*
Tavaly ugyanez az összeg 116 milliárd forintot ért el az év első három hónapjában. Vagyis az első negyedéves adatok arra engednek következtetni, hogy az idén még nagyobb profitot könyvelhetnek majd el a bankok, mint 2009-ben.
A különadóról szóló tárgyalásokon a Magyar Nemzeti Bank is jelen szeretne lenni – tudta meg a távirati iroda. A jegybank szakemberei az egyeztetések után készítenék el a hatástanulmányokat arról, hogy a tervezett intézkedések miképpen érintik a pénzügyi rendszert, és milyen hatással lehetnek a reálgazdasági folyamatokra.
Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az idén már javul a gazdasági környezet, így az emberek is egyre több kölcsönt szeretnének felvenni. Várhatóan a bankok nyeresége is meghaladja majd a tavaly elért profitot. Ugyanakkor megjegyezték, azt egyelőre nem lehet látni, hogy mennyire vetik majd viszsza a hitelezést azok az új szabályok, amelyek a korábbinál nagyobb önerőt követelnek meg az ügyfelektől, mint ahogy egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a hamarosan életbe lépő, az ügyfél jövedelme alapján kiszámított hitelezhetőségi korlát mennyiben befolyásolja majd a kölcsönzést. A szakértők úgy gondolják, hogy a kormány és a pénzintézetek közötti tárgyalásokat még nem lehet lefutottnak tekinteni. A bankok alkudni szeretnének majd a kormánnyal, és ha nem sikerül az összeget lejjebb tornázniuk, akkor más kedvezményeket fognak kérni, hogy enyhítsék a különadó terheit.
Egyes banki elemzők Erdei Tamásnál jóval kevésbé tartják tragikusnak a banki adó bevezetését. Ők azzal érvelnek, hogy az ország kockázati megítélésének javulása jót tesz a gazdaságnak, s a forrásköltségeket is csökkenti majd. A tervezett adócsökkentés ráadásul növeli a belső keresletet, ami szintén a gazdasági fejlődést segítheti elő. Ebből az következhet, hogy négy-öt év múlva az ország sokkal jobb állapotban lehet. Vagyis egy rövid idejű nagyobb áldozat hosszú távon a bankoknak is előnyöket tartogat.

Simorra már nem számítanak? Sokatmondó, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőjét, Simor Andrást a szokásjoggal szemben nem hívták meg a legutóbbi háromnapos rendkívüli kormányülésre – írja az Index internetes hírportál. A lap értesülése szerint az MNB elnökét kihagyták az IMF-fel és az EU-val folytatott kulcsfontosságú egyeztetésekből is. A valutaalap és az unió illetékesei hétfőtől szerdáig tartózkodtak Budapesten, s ez idő alatt nem hivatalos megbeszéléseket folytattak az új kormánnyal. Az MTI tájékoztatása szerint az unió és az IMF képviselői rögzítették, hogy a kormány elkötelezett az idei 3,8 százalékos államháztartási hiánycél mellett, és szükség esetén szándékában áll korrekciós intézkedések bevezetése is. Mindezt a valutaalap üdvözölte, az EU pénzügyi biztosa pedig „roppant örömét” fejezte ki.

Bankárkonferencia Bécsben. Az európai adósságválságról és annak hatásairól tárgyalnak Európa bankárai Bécsben. A szerdától péntekig tartó eseményen holnap Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal. Az európai adósságválság mellett terítékre kerülnek a pénzpiacok és a globális pénzügyi szektor újraszabályozásának kérdései.