Megalakult az Orbán-kormány

Miniszterelnökké választotta Orbán Viktort a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés szombati ülésén. A minisztériumok első embereinek kinevezésével megalakult a rendszerváltás utáni kilencedik kormány.

Megígérte, levágatta. Rövidre vágatta korábban vállig érő haját Kövér László szombatra, a második Orbán-kormány megalakulásának napjára; a Fidesz országos választmányának elnöke már így gratulált eskütétele után Orbán Viktornak a parlamenti ülésteremben. – 2006-ban azt megfogadtam, hogy ha az a garnitúra, amely visszaidézte az 1990 előtti időszakot, feláll a hatalom székeiből és odébboldalog, az lesz az a pillanat, amikor levágatom a hajam – mondta Kövér László, hozzátéve: azért, hogy ígéretéhez hű legyen, az elmúlt négy évben csak minimális igazításokat engedélyezett a fodrásznak.

Egyetlen szavazással döntöttek a képviselők a Nemzeti együttműködés című kormányprogramról és a miniszterelnök megválasztásáról az Országgyűlés szombati ülésén. A jelenlévők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel voksolt 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol. Orbán Viktor, aki tizenkét év után másodjára alakított kormányt, ünnepélyes keretek között, a történelmi zászlók előtt tette le esküjét, ezután a képviselők elénekelték a Himnuszt. Az esküokmány aláírása után Orbán Viktornak gratuláltak a pártok elnökei, frakcióvezetői, illetve Sólyom László köztársasági elnök. Az egyik parlamenti díszpáholyban ezután Medgyessy Péter, Bajnai Gordon és Boross Péter volt miniszterelnökök, illetve Mádl Ferenc korábbi államfő is kezet fogott Orbánnal. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő nem volt ott a parlamentben.
A miniszterelnök a szavazás előtt válaszolt a kormányprogram múlt heti vitájában elhangzottakra. Azt kérte a Fidesz és a KDNP frakciójától, hogy a leghamarabb indítsák el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát.
Jelezte: voltak, akik azt kritizálták, hogy hiányoznak a programból az intézkedések, az iránytű önmagában nem elégséges, hogy kiadjon egy programot, hiányzik a bevételi oldala, számok nélkül nincsenek célok, az eszközöket fel kell sorolni egy kormányprogramban. Orbán Viktor szerint akik ezt kérték, arra tettek javaslatot, hogy „már most folytassuk le a következő négy év legfontosabb vitáit”. A Fidesz elnöke ezzel szemben úgy látja: először meg kell egyezni a legfontosabb célokban, azokat lépésről lépésre meg kell közelíteni, majd a parlamentben meg kell vitatni.
A korábbi ellenzéki felvetések visszatérő eleme volt, hogy minősíthető-e forradalomnak a választások eredménye. Mint Orbán felidézte, az érvek között szerepelt, hogy demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul. – Engedjék meg, hogy ezt az érvelést én az osztályharcra alapuló, hatalomközpontú történelemoktatásnak tudjam be – jegyezte meg.
Orbán jelezte: a kormányprogram vitája során, a felszólalásokban alig talált felé áradó rosszindulatot, minden ellenzéki párt számára voltak elfogadható elemei a programnak.
– Sok millió magyar ember vállán állunk, akiket munkánkkal szerényen és alázattal kell szolgálnunk. Soli Deo gloria! Egyedül Istené a dicsőség! – zárta beszédét Orbán Viktor.
Kormányfővé választása és eskütétele után a politikus aláírta előterjesztését kormánya minisztereiről, és átadta azt Sólyom Lászlónak a Parlamentben. Kevéssel ezután az államfő a Sándor-palotában átadta az új kormány minisztereinek a kinevezési okmányokat. Sólyom László belügyminiszterré nevezte ki Pintér Sándort, honvédelmi miniszterré Hende Csabát, közigazgatási és igazságügyi miniszterré Navracsics Tibort, külügyminiszterré Martonyi Jánost, nemzetgazdasági miniszterré Matolcsy Györgyöt, nemzetierőforrás-miniszterré Réthelyi Miklóst, nemzeti fejlesztési miniszterré Fellegi Tamást, vidékfejlesztési miniszterré Fazekas Sándort és tárca nélküli miniszterré Semjén Zsoltot. A kormánytagok a parlamentben tették le esküjüket, miután Orbán bemutatta őket. Mint mondta, Martonyitól azt várja, hogy irányításával szerezze vissza Magyarország a nemzetközi tekintélyét, míg Matolcsytól azt: Széchenyi politikai szellemében vezesse az országot, hogy Magyarország sereghajtóból ismét éllovassá válhasson. – Pintér Sándor belügyminisztertől azt várjuk, hogy állítsa helyre a közrendet és a közbiztonságot. Az övé a legnehezebb feladat, mert nincs vesztegetni való időnk. Ide egy tapasztalt rendőri vezető kell – szögezte le. – Az elmúlt években a közvagyon jelentős részét elherdálták, az állam rossz gazdánk bizonyult – ezt már Fellegi Tamás bemutatásakor mondta a kormányfő, legfőbb célnak nevezve a közvagyon védelmét és az állami fejlesztéseket.
Réthelyi Miklós a kormány legtapasztaltabb tagja – folytatta Orbán –, akitől azt várják az emberek, hogy mentse meg az egészségügyet, építse újjá a szociális biztonságot, teremtse meg a jövő kibontakozásának lehetőségét a fiatal nemzedék számára. A magyar mezőgazdaság irányításán túl a vidék talpra állítása lesz a vidékfejlesztési tárcát irányító Fazekas Sándor feladata, míg Navracsics Tiboré a szétcsúszóban lévő közigazgatási rendszer újjászervezése. Hende Csabát politikai harcosnak nevezte Orbán, akivel szemben külön elvárás, hogy vessen gátat annak, hogy a honvédség a bűnügyi krónikák folyamatos szereplője. – Semjén Zsolttól azt várom, hogy a kereszténydemokrata politikai filozófiát és a keresztényszociális gondolkodásmódot képviselje a kormányzati munkában – mondta végül a kormányfő helyetteséről.