Munka, otthon, család, egészség és rend

Orbán Viktor, a Fidesz–KDNP miniszterelnök-jelöltje szombaton nyújtotta be a parlamentnek a Nemzeti együttműködés programja címet viselő, a kormányzati munka kereteit kijelölő dokumentumot. A tennivalók a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értékei köré épülnek, célja a nemzeti egység megvalósítása. – Tisztában vagyok az előttünk álló feladat nagyságával és a vele járó felelősséggel. Tisztában vagyok azzal is, hogy nekem és kormányomnak az ország háromharmadát, a magyar nemzet egészét kell képviselnünk – fogalmaz Orbán a program bevezetőjében.

Csalódott szocialisták. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke csalódott: úgy gondolja, a kormányprogramból nem derült ki, mire készül a Fidesz.. A párt elnöke szerint továbbra sem lehet tudni, mi lesz az ígért adócsökkentéssel. Az MSZP arra is kíváncsi, miből lesz egymillió új munkahely, „rontanak-e ismét a nyugdíjemelés szabályain”, mitől lesz két hét múlva közbiztonság, mi lesz a segély helyett munkát ajánló és elváró Út a munkához programmal, továbbá „van-e egyetlen konkrét javaslatuk a cigányság sorsáról”. Lendvai hozzátette: kérdés az is, melyek a konkrét tervek az iskolákkal, rendelőkkel, kórházakkal, és hogy miből akarnak több pénzt adni a sportnak, az egyházaknak és „szinte mindenkinek”. Lendvai úgy látja, „az új társadalmi szerződésbe nem fér be a szavazóknak az a 47 százaléka, aki nem a Fideszre voksolt”. (B. B.)

A győztesnek nem igaza van, hanem feladata – írja Orbán Viktor a modern kormányzás mottójáról a 87 oldalas kormányprogram előszavában. A dokumentum három fejezetből áll: a nemzeti együttműködés nyilatkozata címen már ismert politikai nyilatkozatból, a nemzeti együttműködés rendszeréből, a legfontosabb nemzeti ügyek listájából, s azok megvalósítási módjából. (A program a www.mno.hu, a www.mkogy.hu, s a www.parlament.hu internetes címen is megtalálható.)

Nemzeti egység
Az új kormány célja a nemzeti egység képviselete, ugyanakkor elismeri, hogy ennek részét képezi a mindenkori ellenzék. A nemzeti együttműködés nyilatkozatának elfogadásával egy új politikai, gazdasági és társadalmi rendszer létrehozását javasolta a leendő kormányfő. A nemzeti együttműködés rendszeréről szóló fejezet, illetve annak az új társadalmi szerződés alcíme arra utal, hogy az új Országgyűlésnek egy alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament szerepét kell betöltenie. A program hangsúlyozza, hogy ez a rendszer lesz az alapja az ország újjáépítésének, s egy új alkotmány megalkotásának. – Az új társadalmi szerződés a megosztottság helyett együttműködést, magánérdekek érvényesítése helyett a közjó szolgálatát, közös nemzeti ügyeink erős és hatékony képviseletét követeli – olvasható a programban, amelynek pillérei a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.

Munkaközpontú gazdaság
Munkaközpontúnak kell lennie annak a gazdaságpolitikának, amely felemelkedést és tisztes megélhetést kínál a társadalom többsége számára. Ez a legfontosabb üzenete a gazdasági fejezetnek, amely szerint az új kormány olyan intézkedéseket léptet életbe, amelyek nyomán a következő tíz évben egymillió új munkahely jöhet létre. Két fő irány van: egyrészt szinte minden területen a hazai kis- és közepes vállalkozások érdekét helyezi az előtérbe, másrészt határozott lépéseket tesz a belső piac védelme, erősítése és növelése érdekében. A vállalkozások évente 300-500 milliárdot takaríthatnak meg az adminisztráció egyszerűsítésével. A második Orbán-kormány a jelenlegi 90 napról 30-ra csökkentené a fizetési határidőt, az alvállalkozónak pedig csak akkor kellene megfizetnie az áfát, ha a fővállalkozótól megkapta a munka ellenértékét. Érezhetően csökkennek az adóterhek, a közbeszerzések 70 százalékát hazai cégek nyerik majd el, leszorítják a kamatokat, és az uniós források zömét is a gazdaság fellendítésére használják fel. Ha szükség van rá, a kormány feltöri a kartelleket és monopóliumokat, segíti a hazai versenytársak színrelépését, elsősorban a hazai bankrendszerben és a kereskedelmi láncoknál. Kiemelt figyelmet kap a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus, valamint azoknak a lehetőségeknek a kihasználása – termőföld, élelem, megújuló energia, vízkincs –, amelyeknél hazánk versenytársainknál jobb adottságokkal rendelkezik.

A család az alap
A közös értékeken és a nemzeti ügyek képviseletén alapuló új kormány számára a társadalompolitika alapját a család jelenti – áll a dokumentumban. Eszerint „túl kell lépni tehát azon a szűk látókörű szemléleten”, hogy a család és a gyermekvállalás kizárólag magánügy. A kormány támogatni fogja a – kisgyermekeket nevelő családok számára kedvező – részmunkaidős foglalkoztatási formák elterjedését, a gyermeket nevelő nők diszkriminációjának megszüntetését. Családbarát környezetet kell kialakítani, amely magában foglalja az otthonteremtés feltételeinek biztosítását, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását, a szolidaritáson alapuló családsegítő és mentális szolgáltatásokat, valamint az esélynövelő iskolarendszer kialakítását. A fejezetben leszögezik: minden társadalom kiemelt feladata az idősek tisztelete, megbecsülése és biztonsága. Emellett – írja Orbán – „nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek”.

Orvoslandó egészségügy
Az egészségügyben felére csökkentenék a várólistákat, szankciók helyett életpályamodellel, méltó bérezéssel és a szellemi szabadfoglalkozású státus megteremtésével tartanák itthon az orvosokat. Növelnék a háziorvosok finanszírozását, csökkentenék adminisztrációs terheiket, könnyítenék a fiatal orvosok praxishoz jutását. A program a finanszírozás javításával tartja megerősíthetőnek a járóbeteg-ellátást. A dokumentum szerint az MSZP–SZDSZ-kormányzás következménye a betegek terheinek növekedése, a hosszú várólisták kialakulása, az orvosok és a szakdolgozók elvándorlása, az infrastruktúra lepusztulása, valamint a betegutak rendszerében tapasztalható káosz. Ennek orvoslásához meghatároznák a különböző földrajzi területek egészségügyi szükségletét, ehhez kapacitást és elegendő forrást rendelnének. A program szerint Magyarországon nem túl sok a kórházi ágy; a fekvőbeteg-ellátók adósságállományát rendezni kell, ugyanakkor az intézmények privatizációját nem támogatják. A finanszírozást egyszerűbbé, kiszámíthatóbbá, eredményorientálttá tennék; megtartanák az egységes, szolidaritási elvű egészségbiztosítást, ugyanakkor növelnék a biztosító ellenőrző szerepét. Vizitdíjra és kórházi napidíjra pedig nincs szükség. A tervek szerint a mentők az ország valamennyi pontját 15 percen belül elérnék, és elkezdődne a mentőszolgálat eszközeinek cseréje is. A kabinet partnerként tekint a kamarákra, de nem tudni, visszaállítanák-e a kötelező tagságot.

A közrendért és a közbiztonságért
Korábban soha nem látott mértékű kormányzati korrupció, a hatalommal való visszaélés tömeges jelenléte, az államháztartási adatok kormányzati meghamisítása; ez az a fej, amitől az egész hal bűzlik. Az új kormány elszámoltatást ígér, amelyet szigorúan az alkotmányos keretek között tesz meg. Megteremti a törvény előtti egyenlőséget, vagyis a csúcson lévők sem bújhatnak mentelmi joguk mögé, de nem ismeri el a megélhetési bűnözést sem. A kabinet véget vetne annak, hogy számos településen több naponta vagy hetente látni csak rendőrt: háromezer új egyenruhásra van szükség. Az sem tartható – szól a program –, hogy a 43 ezer fős állományból 10 ezer főtiszt van, s ezrek ülnek íróasztal mögött. Szigorítanák a büntetéseket, gyorsítanák az eljárásokat. A börtönélet is megváltozhat, ugyanis így fogalmaznak: „Ma a józan ész ellenére a fogvatartottak még saját tartási költségeiket sem képesek előállítani, holott erre minden lehetőség fennállna”.

A cigányság felemelkedéséért
Tanulás és munka – ez a két pillére a cigányok felemelkedésének. A dokumentum szerint átláthatóvá kell tenni a felzárkóztatási programokat, s valós felzárkóztatást segítő ösztöndíjakra van szükség. – A cigányság problémáit nemzeti ügyként, és nem pusztán szegénypolitikaként kell kezelni. Nem képmutatásból, hiszen tudható, hogy a legszegényebbek csaknem nyolcvan százaléka cigány származású. A szegénység és a cigányság kérdésének összefűzése legfeljebb a szélsőséges vélemények térnyeréséhez vezethet. Kiutat a nyomor kezelésének és a jövő építésének együttes megvalósítása jelent – írja Orbán Viktor. Hozzáteszi: „nincs értelme fenntartani a feneketlen vödörbe öntött pénzek mai gyakorlatát – munkára ösztönző támogatásokkal, a fizikai nyomor (telepek, putrik, gettók) világának átalakításával, a kriminalizálódás megfékezésével, a kilátástalan szegénység újratermelődésének megakadályozásával kell jövőképet kínálni”.