Önkormányzati önvédelem

Több önkormányzati szövetség szerint nem szerencsés, ha egy polgármester egyben országgyűlési képviselő is. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint kétkamarás parlament felé kellene elmozdulni, az önkormányzati érdekek pedig a felsőházban jelenhetnének meg. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke nem látja összeférhetetlennek a két tisztséget, de több jogosítványt adna az önkormányzati szövetségeknek.

Külön utakon a KDNP Érden? A Fidesz helyi szervezete T. Mészáros Andrást, Érd jelenlegi első emberét választotta polgármesterjelöltnek, a döntést már az önkormányzati választási egyeztetőbizottság is jóváhagyta. A Fidesz ezek után elkezdte a tárgyalásokat a különböző jobboldali szövetséges szervezetekkel arról, hogy a polgármesterjelölt-állítással kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak. – Egy kivételével minden szervezet elfogadta T. Mészáros András személyét, mivel az elmúlt négyéves teljesítménye meggyőzte őket arról, hogy jó jelölt lesz. A KDNP azonban az egyeztetés során közölte, hogy ők nem tudják támogatni a jelenlegi polgármester indulását – tájékoztatott Segesdi János, a Fidesz kampányfőnöke, a párt helyi frakcióvezetője. Hozzátette: a kereszténydemokraták egyértelművé tették a tárgyaláson, hogy ha a Fidesz kitart T. Mészáros András jelölése mellett, akkor ők másik polgármesterjelöltet állítanak, és külön is indulnak az önkormányzati választáson. Segesdi János elmondta, hogy a kereszténydemokraták nem voltak hajlandók elárulni a jelöltjük nevét, mondván, nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Lapunk azonban úgy tudja, hogy a helyi KDNP két személyre gondolt: egyikük Aradszki András, a választókerület országgyűlési képviselője, aki a Fidesz és a KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot, a másik Horváth András önkormányzati képviselő, a kereszténydemokraták helyi képviselőcsoportjának vezetője.

Régóta folyik vita arról, hogy összeférhetetlen-e a polgármesteri és országgyűlési képviselői tisztség. A kérdés legutóbb a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén is téma volt. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, a szervezet elnöke úgy vélte, ha a mai szabályok maradnak hatályban, a következő, jóval kisebb létszámú törvényhozásban is ülhet 60, de akár 80 polgármester is „egyfajta önkormányzati vezetők gyűlésévé” változtatva az Országgyűlést. – Ha viszont a két tisztség összeférhetetlen lesz, teljes mértékben újra kell gondolnunk, hogy az önkormányzati világ hogyan érintkezik a parlamenti világgal – tette hozzá.
Pintér Sándor belügyminiszter a közgyűlésen „nehéz kérdésnek” nevezte, hogyan marad ideje valakinek egy nagyváros irányítása mellett a törvényhozási teendőkre.
Megkerestünk más önkormányzati szövetségeket is, hogy jó vagy rossz megoldásnak tartják-e, ha a polgármesteri és országgyűlési képviselői tisztség egy kézben összpontosul. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke lapunknak megjegyezte, régóta az a véleménye, hogy egy polgármestert azért választ egy helyi közösség, hogy az vezesse a települést. Egy településvezető esetében nem lehet kérdés, hogy élni-halnia kell a közösségéért. – Aki viszont országos ügyek megoldására vállalkozik, attól nem várható el, hogy helyi érdekeknek rendelje alá a nagyobb közösség érdekeit. Éppen ezért nem jó, ha a két tisztség egy kézben összpontosul – tette hozzá.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerint a kérdés roppant bonyolult, abból kell kiindulni, hogy az önkormányzati szektornak hogyan lesz érdekvédelme. – Marad-e a kormány a helyhatóságok érdekegyeztető fóruma, vagy adnak olyan jogosítványokat az önkormányzati szövetségeknek, amelyekkel érdemben bele tudnak szólni a döntésekbe? – tette fel a kérdést Gémesi György. Szerinte utóbbi esetben, ha van erős önkormányzati érdekérvényesítő lehetőség, akkor nincs szükség arra, hogy a parlamentben polgármesterek üljenek. – Bár a két tisztség nem összeférhetetlen, ám mivel nem minden polgármester országgyűlési képviselő, aki nem tagja a Háznak, az nem tudja települése érdekeit képviselni – vélekedett.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ezzel szemben régóta azt az álláspontot képviseli, hogy nem szerencsés, ha egy polgármester egyben parlamenti képviselő is. – Az sem lenne jó ugyanakkor, ha az Országgyűlés mentesülne az önkormányzati érdekek megjelenítésétől. Szerintünk a kétkamarás parlament felé kell elmozdulni, ahol a felső- házban jelenhetnének meg a sajátos önkormányzati érdekek – jelentette ki Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. Ő is azt hangsúlyozta, nem lenne szerencsés, ha egy-egy település abból profitálna, hogy vezetője polgármester, és mások hátrányban lennének amiatt, hogy polgármesterük nem tagja az Országgyűlésnek.

Két új község. Az októberi önkormányzati választással két új település „születik”: a Zala megyei Tekenye és a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonudvar községgé nyilvánításáról szóló köztársasági elnöki határozatok az önkormányzati választás napján lépnek hatályba. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es őszi önkormányzati választás napján az eddigieknél kettővel több, összesen 3176 településen lesz önkormányzati választás októberben. (MTI)

Jönnek a megyei hivatalok. A tervek szerint szeptember elsejétől újra létrejönnek a megyei közigazgatási hivatalok – közölte a Magyar Hírlapnak adott interjújában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a következő lépésként hozzák létre azt a koordinációt, amely a különböző minisztériumok megyei szintű intézményei között szoros kapcsolatot teremt. Ez a folyamat már január elsejétől megkezdődhet. A fokozott koordináció után minden megyében egy nagy kormányhivatal jöhet majd létre. Az ezzel kapcsolatos előkészületi munkával párhuzamosan megkezdik a megyei és helyi önkormányzati feladatellátás reformját is. Ma az önkormányzatok – részben állami támogatással – iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket tartanak fent. (MN)