Orbán Viktor: Lezárult az átmeneti korszak

A magyarok látható döntést hoztak, ezért jogosan várnak el látható politikát, látható szerződéseket, látható pénzeket, látható törvényeket és látható, számon kérhető felelősséget – emelte ki a kormányprogram parlamenti vitájában Orbán Viktor. A kijelölt miniszterelnök szerint az új Országgyűlés valójában alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament, amely négy éven belül új alkotmányt dolgoz ki.

Navracsics Tibor (Fidesz) a miniszterelnök-jelölti expozét követően azt emelte ki, hogy a jelenlegi helyzet az 1990-eshez hasonlítható: akkor egyértelműen egy korszak lezárása és egy új kezdet mellett voksoltak az emberek. – Ismét van arra lehetőség, hogy szakítsunk mindazzal, ami megbénította a politikát – hangoztatta, hozzátéve, az új kormány feladata, hogy lezárja a gazdasági hanyatlás és a politikai hazugságok idejét. Kiemelte, helyre kell állítani a politika becsületét, meg kell reformálni az állam működését, véget kell vetni Magyarország gazdasági tengődésének és a kirekesztés politikájának. – A politika felelősségét visszahelyezzük a jogba – mondta, hozzátéve: a 2006. augusztus 20-a és október 23-a áldozatai felé nem csupán gesztust gyakorol az állam, amikor kárpótlást nyújt, hanem azt is kifejezi, hogy ha a kormány hibázik, adott esetben bűncselekményt követ el, bűnhődnie kell.

Rétvári Bence (KDNP) szerint a kormányprogram üzenete, hogy mostantól a polgárok nem csak egymás kárára gyarapodhatnak. A politikus azt is elmondta, le kell számolni a sehová sem vezető, világnézetileg semleges államfelfogással, és valódi értékek mentén kell felépíteni az országot. Hozzátette: vége van annak, hogy a magukat liberálisnak nevezők egyedül önmagukat kiálthatták ki a modernség és az európaiság letéteményeseinek.

Mesterházy Attila (MSZP) újfent azt kifogásolta, hogy a kormányprogramba beemelt együttműködési nyilatkozatban és Orbán Viktor expozéjában forradalomként aposztrofálták az áprilisi választási eredményt. Az MSZP frakcióvezetője szerint egyszerűen annyi történt ugyanis, hogy a választók a Fideszt bízták meg a kormányzással, ami azonban nem egyenlő a rendszerváltozással. A politikus – aki egyébként a Fidesz elnökének alkotmányozásra vonatkozó kijelentésére nem is reagált – hiányolta a kormányprogramból azt, hogy a leendő kabinet milyen célokat, milyen eszközökkel, milyen ütemterv szerint és milyen forrásból kíván megvalósítani. – Ha iránytűként határozta meg Orbán Viktor a benyújtott szöveget, akkor ki kell jelenteni, hogy abból hiányzik a tű – jelentette ki Mesterházy Attila, frázisgyűjteménynek, vágyak összefoglalójának minősítve a kormányprogramot, ami szerinte nem más, mint szemfényvesztés. A szocialista képviselő frakciója többségének tetszésnyilvánítása mellett arról is beszélt, hogy a leendő kabinet a bankárok oldalán áll, mert a munkavállalói oldallal való együttműködésről csak az MSZP állapodott meg. – Aki nincs velünk, az egyszerűen nincs – Mesterházy szerint ez az egyik legfontosabb üzenete a kormányprogramnak, ami mögött ő nem lát szakmai koncepciót.

Vona Gábor (Jobbik) az MSZP-s politikus szavaira reagálva kezdte felszólalását, furcsának nevezve, hogy éppen a szocialisták bírálják a Fideszt bankárbarátsággal. – Csupa proletárt látok az önök padsoraiban – fogalmazott ironikusan az MSZP képviselőire nézve. Vona közhelyparádénak nevezte Orbán Viktor kormányprogramját. Kiemelte, hogy a dokumentumból hiányoznak a konkrétumok és az eszközök, így hiába jók a programban vázolt helyzetértékelések és a célkitűzések. Szerinte a program legértékesebb része az ország gazdaságával foglalkozik, ellenben hiányolta az államadósság újratárgyalásának kérdését és a multinacionális cégek megadóztatását. Vona javasolta az Európai Unióhoz való függés költség-haszon elemzését is. – A programban az első helyen szerepel az elszámoltatás, ez nagyon helyes, a kérdés csak az, hogy meglesz-e az ehhez szükséges erő, elszántság – vetette fel Vona. Hozzátette: az egykori MSZMP-s vezetőket és a KISZ-titkárokat ki kell zárni a politikai elitből, a pártállami luxusnyugdíjakat pedig vissza kell nyesni. A program egyéb hiányosságait emlegetve hangsúlyozta, a jövőben beszélni kellene hazánk Izraelhez való viszonyáról annak tükrében, hogy Simon Peresz államfő Magyarország felvásárlásáról beszélt.

Schiffer András (LMP) szerint a program jókívánságok gyűjteménye. Minthogy a hogyan és a miként kérdésére nincsenek válaszok a tervezetben, így – szerinte – a megvalósítást nem lehet majd számon kérni. A szintén LMP-s Jávor Benedek az előterjesztésből az ökopolitikai célkitűzéseket és az energiafüggőség csökkentésére vonatkozó javaslatokat hiányolta.

Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök a kormányprogram expozéjában a köztársaság helyzetértékelésének áttekintése során hangsúlyozta, a rendszerváltók azt remélték, hogy belátható időn belül lehetőségük nyílik egy új alaptörvény kidolgozására, de nem így történt. Azt is hozzátette: ő maga sem hitte volna 21 évvel ezelőtt, hogy még ma is átmeneti alkotmánya lesz az országnak. – Mindez nem azt jelenti, hogy az 1989 és 2010 közötti átmeneti időszak értéktelen lett volna, de nem oda jutottunk, ahová indultunk – hangsúlyozta a leendő miniszterelnök. – Magyarország egy új kezdet kapujában áll – mondta a politikus, aki szerint ez alkalmat ad arra, hogy nyíltan, egyenesen és világosan beszéljünk az elmúlt nyolc év kormányzásáról is. – Az emberektől elforduló, magánérdekeket érvényesítő politika mély és tartós válságba taszította hazánkat, ám a magyarok kinyilvánították, hogy gyökeresen más világban akarnak élni. – Felhatalmazásom nemcsak az átmeneti korszak hibáinak felszámolására és a válságkezelésre szól, hanem egy új rendszer megteremtésére, vagyis forradalmi változtatásra – emelte ki. A leendő kormányfő kijelentette: nemcsak a rendszerváltást követő hatodik parlament alakult meg, hanem alkotmányozó, rendszeralapító parlament is vagyunk. Orbán Viktor szerint a láthatatlan paktumok, láthatatlan kezek és láthatatlan pénzek ideje lejárt. – A magyarok látható döntést hoztak, ezért jogosan várnak el látható politikát, látható szerződéseket, látható pénzeket, látható törvényeket és látható, számon kérhető felelősséget – hangsúlyozta.
A nemzeti egység nemcsak szép fogalom, hanem praktikus gazdasági érdek is, ezért le kell zárni az átmeneti korszak – nyertesekre és vesztesekre épülő gondolkodásmódjának – vitáit. A politika és a gazdaság új egységének legfontosabb pontja, hogy mindkettő ismerje el a másik hatáskörét, hangsúlyozta Orbán Viktor. – Az állam ma finanszírozhatatlan kolonc az ország nyakán, ezért azt is újjá kell szervezni – tette hozzá, példaként a bürokrácia felszámolását és az adózás egyszerűsítését említette. – Az ország ma hivatalos papírokból termeli a legtöbbet, ezt meg kell szüntetni – hangsúlyozta. – Új észjárást látunk szükségesnek a szociális biztonság területén is – mondta a leendő miniszterelnök, aki szerint ehhez ki kell törni a megszorítás-osztogatás politikájából, és új eszközök kellenek az egészségügy, az oktatás, a családtámogatás rendszerében is.
– A nemzeti együttműködés rendszerében a kormánynak nem az lesz a dolga, hogy kormányozza az embereket, hanem velük együtt akar kormányozni – hangsúlyozta Orbán, aki szeretné, ha a politika megváltoztatná a fiatalsággal szembeni viszonyát is. Szerinte azokat kell ösztönözni az ország elhagyására, akik korábban azt mondták a fiataloknak, hogy el lehet menni. (A néhány méterre ülő Gyurcsány Ferenc érzelemmentesen hallgatta Orbán beszédét – a szerk.) A Fidesz elnöke szerint változtatni kell a nemzeti érzésről, a hazaszeretetről való gondolkodásmódon is. – Gyűlölni az országunkat annyit jelent, mint önmagunkat gyűlölni – idézte a francia elnök szavait.
– Olyan nincs, hogy rossz fa jó gyümölcsöt hoz. Tisztelt Ház, azon leszek, hogy Magyarország ne tévessze össze a gyávaságot az alázattal, a kényelemszeretetet a tétlenséggel és a középszerűséget a mértéktartással. Legyenek társaim ebben a lélegzetelállító munkában – zárta szavait Orbán Viktor.