Rendszerváltozás az önkormányzatoknál is

Az Országgyűlés tegnap számos, az elmúlt hetekben előkészített jogszabályváltozást fogadott el. Immáron biztos, hogy az önkormányzati választásokat új rendszerben rendezik, mint ahogyan az is, hogy szigorodik a büntető törvénykönyv.

Mentelmi ügy. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága tegnap indítványozta, hogy a Ház függessze fel Samu Tamás Gergő jobbikos képviselő mentelmi jogát. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője korábban a távirati irodának azt mondta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség másfél évvel ezelőtt emelt vádat az akkor még nem képviselő Samu Tamás Gergő ellen. A vádhatóság szerint Samu 2008. március 15-én több emberrel együtt rátámadt a rendőrökre. A politikus maga is azt kéri, hogy a parlament függessze fel mentelmi jogát.

A parlament tegnap – az ellenzék heves tiltakozása mellett – elfogadta az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló javaslatot. A testületek létszáma jelentősen csökken, és a kisebbségi önkormányzatokban is kevesebben ülhetnek majd. A jogszabály radikálisan lecsökkenti a kopogtatócédula-gyűjtés időszakát is, erre az eddigi egy hónap helyett alig több mint egy hét áll rendelkezésre. A polgármestereknek lehetőségük nyílik arra is, hogy közgyűlési mandátummal nem rendelkező külsős alpolgármestert nevezzenek ki maguk mellé. A Jobbik név szerinti szavazást kért a tervezetről (a radikálisok képviselői nemmel szavaztak), az LMP pedig részt sem vett a voksoláson, képviselőik kivonultak a teremből. A jobbikosok a szavazás alatt papírlapokra nyomtatott betűnként mutatták fel az „egypártrendszer” szót; a szavazás eredményének kihirdetésekor pedig az „Önkormányzatiság: élt 20 évet” feliratot viselő transzparenst feszítették ki.
Rábólintottak a képviselők a büntető törvénykönyv módosítására is. Szigorították a személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorozatban elkövető visszaesők büntetését, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. A „három csapás” nevű intézkedés a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény. A jogszabály szerint a pedagógusokat ért támadások is súlyosabb megítélés alá esnek. A holokauszt tagadása mellett pedig a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tagadása is büntetendő lesz.
Az Országgyűlés – a szocialisták kivételével – igent mondott a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-katasztrófa, illetve a 2006. szeptember 17. és októberi 25. között történt rendőri brutalitás áldozatainak kárenyhítéséről szóló határozatra is. Ennek értelmében az állam nemcsak bocsánatot kér az áldozatoktól, de teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlást is nyújt. A kárpótlás azokat érinti, akiknek esetében a rendőrség a jogsértést elismerte, illetve, akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelésük megalapozott. Azok is a jogosultak körébe tartoznak, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg.
Módosították a közoktatási törvényt is. Biztosították, hogy az önkormányzattól az egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása zavartalan maradjon. Ezentúl az egyház által üzemeltetett intézmények jogosultak a kiegészítő támogatásra, amit az átadó önkormányzattal való megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően a központi költségvetés terhére kell kifizetni.
A Ház tegnapi döntése értelmében a közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgára csak olyanok jelentkezhetnek, akik legalább nyolc általános iskolai osztályt elvégeznek. Korábban elég volt, ha a jelentkező tudott írni-olvasni.
Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében drasztikus törvényi változtatásokat hajtottak végre. Jelenleg a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hozza meg a vagyonpolitikai döntéseket, a mellette működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. dolga az utasítások végrehajtása, a vagyonelemek kezelése. Ezentúl minden ilyen ügy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, illetve annak vezetőjéhez, Fellegi Tamáshoz kerül, a vagyontanácsot megszüntetik. Újraszabták a Magyar Fejlesztési Bank feladatait, a turisztika, az agrárium, a vidékfejlesztés területén célzottan vesz részt a bank a fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásban. A módosítás készíti elő a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és az adóhivatal (APEH) összevonását. A VPOP élére kormánybiztost neveznek ki, aki utasíthatja az országos parancsnokot.
A parlament határozott arról, hogy a központi államigazgatás, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjai nem köztisztviselőknek, hanem kormánytisztviselőknek számítanak. Az ellenzék azért nem értett egyet, mert a kormánytisztviselőket enyhébb munkajogi védelem illeti meg, mint a köztisztviselőket. Kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.