Új időszámítás a nemzetgazdaságban

Egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, tíz százalékra csökkenő társasági adó, családi adózás, banki különadó, valamint kilakoltatási moratórium, kétmilliós állami fizetési plafon, egyszerűsödő adózás és engedélyezés – többek között ezeket a lépéseket tartalmazza az a 29 pontból álló akcióterv, amelyet Orbán Viktor tegnap mutatott be a parlamentnek. A kormányfő meghirdette a kölcsönös felelősségvállalás programját is, amely szociális biztonságot nyújt az elesetteknek, valamint bevonja a lakosságot és a vállalkozásokat a gazdaság talpra állításának feladatába.

Dátumok. Orbán Viktor miniszterelnök a köztévé Este című tegnapi műsorában közölte: a társasági adót már az idén szeptember 1-jétől 19-ről 10 százalékra csökkentik az évi 500 millió forintos értékhatárig. Ha a parlament július 19-ig meg tudja tárgyalni, akkor szintén szeptember 1-jétől törölnék el a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül a tíz kis adót. Az egykulcsos jövedelemadóval kapcsolatban kifejtette: azt javasolja a Háznak, kezdjék el a vitát, s lehetőleg 2011. január 1-jétől vezessék be, fokozatosan.

Huszonkilenc pontból álló gazdasági akcióterv végrehajtásával kezdi meg programjának megvalósítását a második Orbán-kormány. A tervet ismertető Orbán Viktor tegnap bejelentette: az intézkedések célja egy új gazdasági rendszer kialakítása és a kölcsönös felelősségvállalás megteremtése. Mint fogalmazott, a kormány által elfogadott intézkedések segítségével vissza lehet szorítani a spekulációt, és helyet lehet biztosítani a termelő kapitalizmus számára.

Búcsú a büntetőadózástól
A bejelentett intézkedések teljesen átformálják a jelenlegi adórendszer. Orbán Viktor szerint most egyszerű „büntetőadózás” folyik az országban, amit valamennyi adózó büntetésnek érez, hiszen a közterhek beszedése a bizalmatlanságra épül. – Ma két és fél millió adózó tartja el a tízmilliós lakosságot, erre nem lehet modern gazdaságot építeni – mutatott rá a miniszterelnök, aki szerint az új rendszernek közösségformáló érdekhálóként kell működnie.
Az adóintézkedések egyik leglényegesebb pontja az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése. A kormány határozott az egykulcsos családi adózásról is, amelyre két év alatt állnak át, egyúttal kivezetik a rendszerből az adójóváírás intézményét. A vállalkozások számára szintén jelentős tehercsökkentést biztosít az új kabinet. A cégek nyeresége után fizetendő adó a jelenlegi 19 százalék helyett 10 százalék lesz mindazon társaságok esetében, amelyek nyeresége nem éri el az 500 millió forintot. Tehercsökkenést eredményez az is, hogy a kis- és középvállalkozások adói közül tízféle adónemet eltöröl a kabinet.
Orbán Viktor bejelentette, hogy bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát. Így a jövőben eltörlik azoknak az adóját, akiket a már adózott jövedelméből foglalkoztat egy magánszemély. A miniszterelnök szerint az egyenes ági rokonoknál nincs keresnivalója az államnak sem illeték, sem adóbeszedés tekintetében, vagyis megszűnik az egyenes ági vagyonmozgásra vonatkozó eddigi adózás.

Zsugorodó bürokrácia
A kabinet hét intézkedésről döntött a bürokrácia leépítésével kapcsolatban. A beruházások során ma nem kevesebb, mint 51 hatósági engedélyt kell kérni, ennek harmadát a kormány most eltörli. A szocialista-szabad demokrata kabinet által bevezetett alkalmi foglalkoztatás feltételeit hatályon kívül helyezik, helyettük a foglalkoztatás korábbi szabályai lesznek érvényben. Fontos változás, hogy ingatlan bérbeadása esetén ezentúl nem kell a bérbeadónak vállalkozóvá válnia.
Az intézkedések között szerepel, hogy az Orbán-kormány visszaadja az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogát. Az egyházak és karitatív szervezetek kérésének eleget téve, újra áfamentessé válik az adományozás. A kistermelők élelmiszer-termelési és -feldolgozási és értékesítési feltételei jelentős mértékben könnyebbé válnak, emellett a Széchenyi-kártya hitelkeretét 50 millió forintig emelik fel, a pénzt beruházásra és pályázati önerőre is fel lehet majd használni.
Külön előterjesztést készít a kormány az uniós pénzek radikális átrendezésére annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokhoz több forrás juthasson el.

A bankok sem menekülnek
A jogokat és kötelezettségeket tartalmazó kölcsönös felelősségvállalás programján belül az állam szociális biztonságot kíván nyújtani a legelesettebb rétegeknek, másrészt viszont bevonja a lakosságot és a vállalkozásokat a gazdaság talpra állításának feladatába.
A felelősségvállalás legfontosabb pontja egy banki különadó bevezetését rögzíti. Orbán Viktor az idei költségvetésben megjelölt 13 milliárd helyett 200 milliárd forintos bevételt vár a bankoktól, biztosítóktól és lízingcégektől. A lépést a miniszterelnök azzal indokolta, hogy amikor a bankok másfél évvel ezelőtt bajba kerültek, akkor az állam azonnal megsegítette őket, és az egész szektor nyertesként jött ki a válságból. (Tavaly a magyarországi bankok nyeresége 306 milliárd forintra rúgott, míg a teljes pénzügyi szektor profitja meghaladta az 500 milliárd forintot.) A három évre érvényes bankadó bejelentésekor egyedül az MSZP-frakció tagjai nem tapsoltak, a többi párt hosszú tapssal reagált a kezdeményezésre.

Üzenet Simornak
Az áldozatvállalás az állami intézményekre is vonatkozik, itt költségstopot, valamint a kiadások és a külsős megbízások felülvizsgálatát rendelte el az új kormány. Az intézkedéscsomagtól 120 milliárd forintos megtakarítást vár a kabinet.
Véget ér a sokmilliós állami végkielégítések korszaka is: a hatvan napon túli végkielégítésre és az egyéb, béren kívüli juttatásokra (szabadságmegváltás, titoktartási pénz) 98 százalékos adót vetnek ki. Az egész közszférára, sőt még a Magyar Nemzeti Bankra is érvényes lesz a havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafon. Ugyan Simor András jegybankelnök nevét nem mondta ki, de Orbán Viktor tegnap ismét élesen kritizálta a vezető posztot betöltő offshore-lovagokat, akik nem tesznek eleget megfelelően adófizetési kötelezettségüknek.
A közszférára irányul az az intézkedés is, amely telefon-, bútor-, autóvásárlási és autócsere-moratóriumot határoz meg. Orbán Viktor ezenkívül 15 százalékos bértömegcsökkentést is bejelentett a közszférában, a lépés 48 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet.
Megszűnnek a vízfejű állami cégek: a jövőben 260 igazgatósági és 180 felügyelőbizottsági hellyel lesz kevesebb, és felügyelőket küldenek ki a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez. A pártokra jutó költségvetési támogatás mértéke már ebben az évben csökken, méghozzá 15 százalékkal.

Védőernyő
Orbán Viktor az eladósodott családokat segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság megalakulását is bejelentette. A kormány kilakoltatási moratóriumot rendel el, így december 31-ig nem lehet az utcára tenni a törleszteni képtelen adósokat. Várhatóan a devizahitelezés teljes viszszaszorulását eredményezi, hogy a jövőben csak forintalapú hitelnél lehet jelzálogbejegyzést kérni az ingatlanra. Ugyancsak a szociális biztonságot szolgálja, hogy a kabinet moratóriumot rendel el a közüzemi díjak emelését illetően.
Szigorodik a külföldi élelmiszerek behozatala egy úgynevezett másodlagos élelmiszer-vizsgálat segítségével. Ennek célja, hogy ne áramolhasson Európa élelmiszer-hulladéka Magyarországra.

Válasz a frakcióknak
Orbán Viktor a frakcióreagálások után a „humor kategóriájába” tartozónak nevezte, hogy Kósa Lajos nyilatkozata döntötte volna be a forintot. Közölte, a májusi költségvetési adatok idézték elő a forint mélyrepülését, mert májusban már 87 százalék volt a költségvetés hiánya. Kiemelte, az államnak vannak eszközei arra, hogy megakadályozza a bankokat a kivetett különadó áthárítására. Arról is beszélt, az ellenzéki képviselők is értékelhetnék , hogy a kormány nem kért türelmi időt. Hangsúlyozta, az államadósság újratárgyalására nincs lehetőség ilyen ideges nemzetközi helyzetben. – Ha ebben az országban semmi sem szent, ha semmit sem lehet komolyan venni, ha be akarjuk bizonyítani, hogy semmi értelme semminek, ha ez a hangulat itt marad velünk, akkor nihilisták és cinikusak maradunk, ennek semmi értelme – zárta szavait Orbán Viktor.