Az együttműködés elnöke

Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz–KDNP frakciószövetsége. Orbán Viktor pártelnök szerdai ajánlását elfogadva a képviselőcsoportok tegnap rendkívüli, együttes ülésükön úgy döntöttek: a jelenlegi házelnök induljon az államfői posztért. A parlament jövő kedden szavaz, Sólyom László ötéves megbízatása augusztus elején jár le.
Az első számú közjogi tisztség betöltésének kérdése az év eleje óta izgatja a politika és az ország sorsa iránt érdeklődő közvéleményt. Balliberális berkekben eleinte az a hír röppent fel, hogy az MSZP még az áprilisi országgyűlési választás előtt jelöltet állít. Ezt később cáfolták, az elképzelés azonban nem volt teljesen légből kapott. Számosan féltek attól, hogy a szocialisták erre a posztra is beültetik káderüket, hiszen az elmúlt időkben ejtőernyősök az állami funkciók egész sorát szállták meg. A folyamat a szakértőinek nevezett Bajnai-kormány egy éve alatt felgyorsult.
Az MSZP végül nem kockáztatta meg ezt a lépést, ám a parlamenti választás után nemrégiben saját jelöltet állított. A Lehet Más a Politika Sólyom László újraválasztását szorgalmazta. A Fidesz–KDNP berkein belül is több személyiség neve vetődött fel. A miniszterelnök-pártelnök szóvivőjének közlése szerint Orbán Viktor valamennyi esélyessel tárgyalt, s a kormányerők meghallgatták a szocialisták jelöltjét.
A köztársasági elnök kifejezi, szimbolizálja a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az alkotmánynak ez a tömör megfogalmazása önmagában is jelzi: az államfői tisztség az egyik legfontosabb megbízatás idehaza. A 20 évvel ezelőtti alkotmányozás idején úgynevezett középerős elnöki szerepkört képzeltek el a kerekasztalnál helyet foglalók. Így nálunk nem az elnök kormányoz, és arra sincs felhatalmazása, hogy egykönnyen feloszlassa a parlamentet. Nem tudja elérni a miniszterelnök idő előtti távozását sem. Az államfő ugyanakkor – ezt a tapasztalatok is igazolják – jelenleg is befolyásos szereplő, noha ezt a szerepet ki-ki a saját felfogása szerint alakíthatja. Tíz évi szolgálata alatt Göncz Árpádnak például módja volt rá, hogy megakadályozza a tényleges vagyoni és személyi kárpótlást, az igazságtételt. Sólyom László hivatali működése jórészt azzal telt el, hogy ellensúlyozni próbálta a gátlástalanul politizáló Gyurcsány Ferenc országromboló tevékenységét. Sikerült meghiúsítania az utolsó nagy nemzeti érték, az egészségbiztosítás privatizálását is.
Göncz Árpád távozása után, Sólyom László megválasztása előtt – 2000 és 2005 között – Mádl Ferenc töltötte be az elnöki funkciót. Bár a Medgyessy- és részben a Gyurcsány-kormány működése az ő időszakára esett, úgy vélhetjük, a rendszerváltozás után ő volt a legsikeresebb, legjobb köztársasági elnök. Részt vett az uniós csatlakozás előkészítésében és nemzetközi kapcsolataink kibontakoztatásában. Idehaza a társadalmi béke megteremtésére törekedett. Az elmúlt idők történéseire emlékezve most azt kívánhatjuk, Schmitt Pál ennek a hagyománynak a folytatását tekintse legfőbb céljának, s ezt teljesítse ki. A jelöltnek megvannak ehhez az adottságai, a képességei és az elhivatottsága is. A jó diplomáciai érzék, a sportszerű küzdelem, a szolidaritás, a segítőkészség az állam életében is meghatározó erény lehet. Schmitt tegnap azt mondta, segíteni fogja a jogalkotást. Együttműködésre törekszik, az emberek embere akar lenni. S valóban: az elkövetkező időkben módja lehet rá, hogy kétharmadnyi támogató szavazattal a háromharmad, vagy – megfogalmazása szerint – a határon túli nemzettársainkat is figyelembe véve, akár a négyharmad képviselője legyen.