Égi áldás a forrásnál

Tolcsvay Béla énekes, zeneszerző tíz éve él Pázmándon. 2003 óta hagyománnyá tették, hogy a Pázmánd-forrásnál Régi égi áldás címmel szakrális műsorral szentelik meg az aratás kezdetét. Az idén a pénteki Sarlós Boldogasszony napját közvetlenül követő szombaton, július 3-án játszik a nagy csapat Csűrös Csilla műsorvezetésével.

Mire mond Régi égi áldást ez az összeszokott, új tagokkal állandóan bővülő társulat?
– Sarlós Boldogasszony a Kárpát-medencében ősidők óta az aratás megkezdésének ünnepe, hálaadás azért, hogy a természet kegyes volt hozzánk, a Jóisten megáldotta a vetést, termett a Föld és lesz mindennapi kenyerünk. Áldást kérünk az aratás kezdetére, arra, hogy lehessünk, élhessünk továbbra is, de megköszönjük, hogy eddig is létezhettünk. A megtisztulás, a lusztráció jelképeként is találkozunk évente a forrásnál, ahol a Kárpát-medencei életre hívjuk fel a figyelmet, mégpedig a természetes életmódra, hogy ne a technikai vívmányok foglalják el a lelkünkben és az életünkben Isten és a természet helyét. Ha a született környezetünkre vigyázunk, akkor az megtart bennünket, pedig mostanában egyre inkább kiárusítunk. Nagyon sok pénzért el lehet adni a fát, de összehasonlíthatatlanul sokkal több órát, napot, évet kell válnunk arra, amíg megnő. Arra kérjük az embert, figyeljen jobban arra, ami körbevesz bennünket, mert ha a természetet romboljuk, önmagunkat pusztítjuk.
– Nagyon is aktuális misszió, hiszen a hatalom általában ideológiájában, gyakorlatában jellemzően környezetellenes volt.
– Nem könnyű a lelkekbe elültetni a szakrális környezetvédelem eszméit, mert pont az ellenkezőjére tanítottak bennünket. Emlékszem, elemi iskolás tankönyvünkben a tiszalöki erőmű képe alá az épületes mondat volt írva: az ember legyőzi a természetet. Az a furcsa, hogy az akkori gyerekek még érezték, mennyire nevetséges ez. Napjainkban már a felnőttek jelentős része sem hisz a saját szemének, még mindig csak jámbor környezetvédők riogatásának véli az ökológiai válságot, pedig már a lehetőségeink legszélső határán egyensúlyozunk. Ezen a napon, idén éppen egy nappal Sarlós Boldogasszony napja után erre próbáljuk ráébreszteni az embereket Darai Lajos főiskolai tanár, Eöry Ajándok természetgyógyász, Hargitay András úszóvilágbajnok, állatorvos, Varga Tibor jogtörténész előadásával. A Tolcsvay Trió, a Temidzsin formáció – ennek két tagja Heizinger Miklós a Misztrálból és Nemes Levente, a Gajdos népzenei együttesből zenével, énekkel, a gyerekek számára szervezett Levendula játszóházzal várják az érdeklődőket. Mi arra is vigyázunk, hogy a muzsika ne olyan hangerővel szóljon, amely a szegény madarakat elűzi a fészkéről. Magam is lázadó ifjú voltam, s a mai fiatalokat is nagyon szeretem, de attól enyhén szólva nem vagyok lelkes, hogy Gárdonynál, Európa egyik legnagyobb madárrezervátumának tőszomszédságában hatalmas hangerővel egyhetes könynyűzenei fesztivált rendeznek. Nálunk kiváltképpen szokássá vált, hogy az emberi környezetre sincsenek tekintettel a profitéhes szervezők, mindennél fontosabb, hogy vízparton, strandon vagy üdülők központjában tehessék tönkre a pihenni vágyók és az élővilág nyugalmát. A természet egy tökéletes lánc, amelyen belül egymás életével él a másik, félelmetes és csodálatos a növények, az állatok és az emberek egymásra utaltsága, amelyen belül meg kell őrizni az arányt és a mértéket. Erre szolgál a hálaadás és az áldás napja.
– Mindezt miért a Sarlós Boldogasszony ünnepével kötik össze?
– Pázmándon a templom is Mária-napra van szentelve, december 8-ra, a szeplőtelen fogantatás napjára. Csodálatos, hogy lassan tíz éve kitisztítottuk ezt a forrást, 2003 óta tartjuk ezt az ünnepet, azóta tesszük a dolgunkat, és hagyományt teremtettünk belőle.