Hová tűnnek az eladott ázsiaiak?

Nincs megfelelő jogszabályi értelmezése az emberkereskedelemnek Európában, az abból hatalmas hasznot húzó ázsiai csoportokat ezért legtöbbször csak csempészettel tudják meggyanúsítani a nyomozó hatóságok.

Gyerekek a szexiparban. Egy, az 1998 és 2010 közötti időszakot vizsgáló vietnami állami jelentés szerint 4500 nőt és gyermeket csempésztek ki az országból azzal a céllal, hogy prostituáltként dolgoztassák őket Ázsia, Európa vagy Amerika bordélyházaiban. Jóllehet a dokumentum szerint az áldozatok 65 százalékát a szomszédos Kínába szállítják, az unió területén is folyamatosan nő az igény a vietnami szexmunkásokra.

Bár egyre gyakrabban számolnak fel vietnamiak szervezte embercsempész hálózatokat hazánkban, illetve Európában, itthon hiányzik a törvényi háttér ahhoz, hogy emberkereskedelemmel is meg lehessen gyanúsítani az elkövetőket. A nyomozó hatóságok ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a profi módon szervezett csempészbandák nemcsak a schengeni határokon juttatják át a vietnami szegénysorból kitörni igyekvőket, hanem sokszor rabszolgaként eladják, vagy dolgoztatják őket. Hazánkban a környező országokhoz képest kicsi, ötezres vietnami kolónia él hivatalosan. Számuk azonban ennek többszöröse is lehet, mert az ide érkező ázsiaiak döntő része nem utazik vissza Vietnamba, hanem vagy nálunk marad, vagy valahol az unión belül tengeti napjait.
Nemzetközi együttműködéssel számoltak fel nemrégiben egy csempészhálózatot, a nyomozók több országban egyszerre csaptak le a kereskedőkre. Az eset miatt itthon rivaldafénybe kerültek az egyik televíziós tehetségkutató műsorban szereplő vietnami kislány szülei, akik részt vettek az embercsempészetben. Az eset rámutat, hogy az illegális üzlet óriási haszonnal kecsegtet, és ahhoz olyan, itt élő, tehetős vietnamiaknak is közük lehet, akik évtizedek óta megbecsült tagjai a közösségnek.
Boross Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztály kiemelt migrációs ügyek osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy bűncselekmények gyanúja esetén titkosszolgálati segítséget is igénybe vesznek a vietnamiak mozgásának követésére. – Nem állíthatunk azonban rendőrt minden ázsiai mellé, hogy hazatérjenek, ha lejárt a vízumuk – szögezte le az alezredes. – Kérdés, hogy mi lesz azoknak a vietnamiaknak a sorsa, akik ki tudják váltani magukat a rabszolgaságból, vagy egyszerűen kiöregednek a prostitúcióból. Csak annyi biztos, hogy többségük soha nem tér viszsza Vietnamba. Boross szerint a vietnami maffia nem a klasszikus olasz módon szerveződik, az ázsiai modellben csak a családtagoknak, esetleg a Vietnamban azonos tartományból érkezőknek lehet tudomásuk az illegális üzletekről. Az alezredes szerint nálunk csak tettenéréssel lehet bebizonyítani az emberkereskedelmet, az arra vonatkozó jogszabályok hiányosságai miatt a nyomozó hatóságok ritkán tudják e bűncselekménnyel meggyanúsítani az ázsiaiakat.
Az emberkereskedelem, a rabszolgatartás bizonyítása Európa más országaiban is nehézségeket okoz. Vallomások és tettenérés nélkül ugyanis az uniós hatóságok is tehetetlenek. Az áldozatok félnek, ezért legtöbbször nem hajlandók beszélni. „Ezek az emberek Vietnam legszegényebb régióiból származnak, akárcsak a bűnözők, akiknek otthon maradt rokonai, ha kell, terror alatt tartják az Európába csempészett honfitársuk családját” – magyarázta a berlini rendőrség szóvivője. Thomas Goldack mindössze egyetlen esetről tud, amikor egy vietnami nő terhelő vallomást tett fogva tartóira. A csempészek azt ígérték neki, hogy Németországban havi 200 eurós szociális segélyre számíthat majd, amit 1000 eurós fizetéssel egészíthet ki egy textilkereskedésben. A nő végül egy bordélyban végezte: 3000 euróért (plusz a szállításért meghitelezett összegért) adták el a csempészek egy vietnami férfinak, aki évek óta piros lámpás házat üzemeltetett. Az áldozatnak ettől kezdve törlesztenie kellett a tartásával és a kamatokkal megterhelt összeget, így vendégenként alig 2,5 euró maradt a zsebében. Német tapasztalatok szerint az illegális bevándorlók munkaerejét használják ki a zárjegy nélküli, illetve csempészett cigaretta kereskedelmével foglalkozó bűnözői körök; közülük kerülnek ki a házi cannabisültetvények kertészei is.