A meghallgatásra a Parlament felsőházi termében került sor, ahol először Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője olvasta fel Orbán Viktor rövid levelét, amelyből a Magyar Nemzet tegnap már részleteket közölt, s amelyben a miniszterelnök Schmitt Pált javasolta köztársaságielnök-jelöltnek. Ezt követően Schmitt az államfő mozgásteréről, kötelezettségeiről, stílusáról és személyes ambícióiról beszélt a jelen lévő képviselőknek. Szerinte két elnökfelfogás létezik: az egyik a távolságtartó elnök képe, míg a másik az, amelyben az elnök „az emberek embere”. – Én az utóbbi vonalat képviselném – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy az elnök fejével nem két- vagy háromharmadban, hanem a tizenötmilliós nemzet egészében, azaz „négyharmadban” kell gondolkodni. Schmitt ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén nem elefántcsonttoronyban fog ülni, hanem mindegyik párt előtt nyitva áll majd az ajtaja, ugyanakkor a kormány törvényalkotási lendületének nem gátja, hanem inkább a motorja kíván lenni.
Az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban kijelentette, hogy bátran hozzá lehet nyúlni az „1949-es alkotmányhoz”, így a köztársasági elnök szerepköréhez, a választási rendszerhez vagy a költségvetéshez. A jelölt beszélt a köztársasági elnök külpolitikai, természet- és nyelvvédő szerepéről is. – Ki akadályozhat meg, hogy a magyar nyelv őreként akár díjat alapítsak? – tette fel utóbbi kapcsán a kérdést.
Egykori olimpikonként az egészség szerepét is hangsúlyozta, és emlékeztetett arra, hogy az ország csaknem kilencven százaléka soha nem sportol. Szerinte azonban nemcsak az utóbbi terület, hanem az oktatás is rossz állapotban van, ezért meg kell teremteni az élethosszig tartó tanulás valódi lehetőségét, illetve a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülését.
*
– A Magyar Köztársaság elnöke egy pillanatig sem felejtheti el, hogy hárommillió szegény ember él az országban – mondta Schmitt, aki beszédét egy Szent Istvántól vett idézettel zárta. A kormánypárti képviselők ezt követően kérdéseket intéztek Schmitt Pálhoz többek között a határon túli magyarok autonómiatörekvéseivel, a cigányság helyzetével vagy az első külföldi látogatással kapcsolatban, de Wittner Mária 1956 „hóhérairól” is faggatta Schmittet. – Még ma hatvan képviselő jelölni fogja a köztársasági elnöki posztra Schmitt Pált – jelentette be a meghallgatás után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki hangsúlyozta, hogy személy szerint ő is Schmitt Pálra szavaz, és reméli, hogy már az első fordulóban megkapja a szükséges kétharmados támogatást a jövő keddi elnökválasztáson. Schmitt Pál arról beszélt, hogy könnyű dolga volt a meghallgatáson, mert olyan embereknek kellett beszélni a terveiről, akikkel fél szavakból is megértik egymást. A Fidesz– KDNP frakciószövetség kedden Balogh András thaiföldi nagykövetet, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét hallgatta meg, akit a kormánypárti frakcióvezetők alkalmas jelöltnek minősítettek, s várhatóan ő lesz Schmitt Pál egyedüli ellenfele a jövő keddi parlamenti szavazáson. Az Országgyűlés elnöke tegnap azt is bejelentette, hogy államfővé választása esetén augusztus 5-ig, Sólyom László mandátumának lejártáig ellátja házelnöki feladatait, illetve lemond a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztjáról.
Mint ismert, a Lehet Más a Politika Sólyom László újraválasztását szorgalmazta, míg a Jobbik Morvai Krisztina megválasztásáért lobbizik. Ez a két frakció azonban nem tud önállóan államfőt jelölni.
vezércikk a 7. oldalon
*
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője:
Olyan államfő lehet, aki az „emberek embere” lesz. Remélem, hogy minden magyar honfitársam, függetlenül attól, hogy melyik politikai pártra adta tavasszal a szavazatát, számíthat rá. Magyarországnak ugyanis szüksége van egy olyan emberre, akire számíthatnak, aki velük van és nem ellenük, aki a sok politikai hazugság közepette számukra segítséget és biztonságot garantál. Egy ilyen elnök reményében fogom, reményeim szerint minél több képviselőtársammal együtt támogatni Schmitt Pált abban, hogy államfő lehessen.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, kormányfőhelyettes:
Itt az ideje annak, hogy az arisztokratikus attitűd helyett a plebejus attitűd érvényesüljön. A köztársasági elnök, mint a nemzeti egység megtestesítője, valamilyen formában felette áll a társadalomnak, a népnek, de végre egy olyan elnök kell, aki közülünk való. Ez a plebejus attitűd, amit rendkívül fontosnak tartunk. A KDNP elkötelezett híve annak, hogy Schmitt Pál államfő legyen.
Kovács László, az MSZP volt elnöke:
Ha csak Schmitt Pálon múlna, tudna az egységért dolgozni, de a Fidesz jelöltje egy jól szervezett párt színeiben lesz köztársasági elnök, ezért ez kétséges. A politikust azonban jó diplomatának és kiváló sportembernek tartom.
Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc volt kommunikációs tanácsadója:
A Fidesz az államfői jogkör kiszélesítésére készül az alkotmánymódosítás után, de az új mandátumot már nem Schmitt Pál, hanem Orbán Viktor kapja.
Török Gábor politológus:
A parlamenti ciklus felénél, 2012-ben Orbán Viktornak nem lenne érdeke belevágni egy kockázatos kimenetelű közvetlen elnökválasztásba. Nincs az a félelnöki rendszer, amely nagyobb hatalmat adna a köztársasági elnöknek, mint a jelenlegi miniszterelnöki pozíció.
Sme (liberális szlovák napilap):
Az 1990-es rendszerváltás óta most történik meg először, hogy olyan személy lesz Magyarország köztársasági elnöke, aki a szocialista rendszer idején is sikeres politikai karriert futott be. – Schmitt kiválasztása többet árul el a Fideszről, mint amennyi kedves a pártnak. Azt mutatja, hogy Orbán környezetében a pártvezető iránti lojalitás és engedelmesség mindenekfelett van – írta a Lojális című jegyzetében Peter Morvay.
