A meghallgatásra a Parlament felsőházi termében került sor, ahol először Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője olvasta fel Orbán Viktor rövid levelét, amelyből a Magyar Nemzet tegnap már részleteket közölt, s amelyben a miniszterelnök Schmitt Pált javasolta köztársaságielnök-jelöltnek. Ezt követően Schmitt az államfő mozgásteréről, kötelezettségeiről, stílusáról és személyes ambícióiról beszélt a jelen lévő képviselőknek. Szerinte két elnökfelfogás létezik: az egyik a távolságtartó elnök képe, míg a másik az, amelyben az elnök „az emberek embere”. – Én az utóbbi vonalat képviselném – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy az elnök fejével nem két- vagy háromharmadban, hanem a tizenötmilliós nemzet egészében, azaz „négyharmadban” kell gondolkodni. Schmitt ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén nem elefántcsonttoronyban fog ülni, hanem mindegyik párt előtt nyitva áll majd az ajtaja, ugyanakkor a kormány törvényalkotási lendületének nem gátja, hanem inkább a motorja kíván lenni.
Az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban kijelentette, hogy bátran hozzá lehet nyúlni az „1949-es alkotmányhoz”, így a köztársasági elnök szerepköréhez, a választási rendszerhez vagy a költségvetéshez. A jelölt beszélt a köztársasági elnök külpolitikai, természet- és nyelvvédő szerepéről is. – Ki akadályozhat meg, hogy a magyar nyelv őreként akár díjat alapítsak? – tette fel utóbbi kapcsán a kérdést.
Egykori olimpikonként az egészség szerepét is hangsúlyozta, és emlékeztetett arra, hogy az ország csaknem kilencven százaléka soha nem sportol. Szerinte azonban nemcsak az utóbbi terület, hanem az oktatás is rossz állapotban van, ezért meg kell teremteni az élethosszig tartó tanulás valódi lehetőségét, illetve a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülését.
*
– A Magyar Köztársaság elnöke egy pillanatig sem felejtheti el, hogy hárommillió szegény ember él az országban – mondta Schmitt, aki beszédét egy Szent Istvántól vett idézettel zárta. A kormánypárti képviselők ezt követően kérdéseket intéztek Schmitt Pálhoz többek között a határon túli magyarok autonómiatörekvéseivel, a cigányság helyzetével vagy az első külföldi látogatással kapcsolatban, de Wittner Mária 1956 „hóhérairól” is faggatta Schmittet. – Még ma hatvan képviselő jelölni fogja a köztársasági elnöki posztra Schmitt Pált – jelentette be a meghallgatás után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki hangsúlyozta, hogy személy szerint ő is Schmitt Pálra szavaz, és reméli, hogy már az első fordulóban megkapja a szükséges kétharmados támogatást a jövő keddi elnökválasztáson. Schmitt Pál arról beszélt, hogy könnyű dolga volt a meghallgatáson, mert olyan embereknek kellett beszélni a terveiről, akikkel fél szavakból is megértik egymást. A Fidesz– KDNP frakciószövetség kedden Balogh András thaiföldi nagykövetet, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét hallgatta meg, akit a kormánypárti frakcióvezetők alkalmas jelöltnek minősítettek, s várhatóan ő lesz Schmitt Pál egyedüli ellenfele a jövő keddi parlamenti szavazáson. Az Országgyűlés elnöke tegnap azt is bejelentette, hogy államfővé választása esetén augusztus 5-ig, Sólyom László mandátumának lejártáig ellátja házelnöki feladatait, illetve lemond a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztjáról.
Mint ismert, a Lehet Más a Politika Sólyom László újraválasztását szorgalmazta, míg a Jobbik Morvai Krisztina megválasztásáért lobbizik. Ez a két frakció azonban nem tud önállóan államfőt jelölni.
Karácsonyi orgonahangversenyt ad Teleki Miklós a Pannonhalmi Főapátságban














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!