Tovább élő hírszerzés, változó módszerek

A politikusok mindkét oldalon bagatellizálni igyekeznek a kémügyet, miközben a szakértőket nem igazán lepte meg a kirobbant botrány. Legfeljebb annak időzítését furcsállják. A reagálások csokrából kiderül, hogy a hírszerzést ma is a világpolitika természetes részének tekintik.

„Furcsa az időzítés, de akárhogy is van, a kémkedés továbbra is a nemzetközi politika alkotórésze.”
(Charles Kupchan, a Georgetown Egyetem professzora.)

„Az ilyen jellegű leleplezésekhez nehéz találni igazán kedvező időpontot!”
(Steven Pifer, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete, jelenleg a Brokings intézet kutatója.)

„A diplomácia dolga felmérni, hogy lehetséges-e egy adott országgal baráti kapcsolatokat építeni, míg a titkosszolgálatok a partner őszinteségét hivatottak ellenőrizni.”
(Jurij Drozdov vezérőrnagy, 1979 és 1991 között a KGB úgynevezett illegális felderítőket irányító osztályának vezetője.)

„Az orosz titkos ügynök fegyelmezett és mindent megtesz valódi identitásának elrejtése érdekében. Furcsa ezért, hogy a most őrizetbe vettek közül többen is orosz nevet használtak, és nyíltan oroszul vagy orosz akcentussal beszéltek.”
(Nyikolaj Zlobin, a washingtoni Center for Defense Information elemzője.)

„Ez a hálózatépítés nagyon jól szervezett, nagyon átgondolt és nagyon elavult megközelítés. A kémkedés ilyen formája korábban működhetett, de ma már hihetetlenül értelmetlen dolog.”
(Olga Oliker, a RAND Corporatian vezető politikai elemzője.)