Uniós erősítés a gazdáknak

Információink szerint a vidékfejlesztési miniszter a hét közepén aláírta a kistermelői rendelet módosítását, amely így napokon belül életbe léphet. A rendelet a családi gazdálkodóknak további piacrajutási könnyítéseket tartalmaz. Brüsszelben is a termelők pozícióját erősítenék – főként az élelmiszerláncokkal szemben.

Dánia a legdrágább. Ugyanazon élelmiszerkosárban lévő élelmiszerek az unió legdrágább országaiban tavaly több mint kétszeresébe kerültek, mint a „legolcsóbbakban”, derül ki az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának tegnap közzétett jelentéséből. Dániában az élelmiszerek ára csaknem 40 százalékkal az EU 27 tagországának átlaga fölött volt. Írországban, Finnországban, Luxemburgban, Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Franciaországban a vásárlók 10-30 százalékkal fizettek többet élelmiszerekért, mint az uniós átlag. Olaszország, Ciprus, Svédország és Görögország élelmiszerárai maximálisan 10 százalékkal voltak magasabbak az átlagnál. Ezzel szemben Lettországban, Szlovákiában, Észtországban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Litvániában az élelmiszerek és az alkoholt nem tartalmazó italok árszintje 10-30, míg Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban 40 százalékkal az uniós átlag alatt maradt. A szeszes italok terén a legmagasabb árak Finnországban voltak, ahol az árszint az uniós átlagszint 170 százaléka volt. Magyarországon a szeszes italok az unió 27 tagállamának átlagos árszintje 84 százalékába kerültek. A dohányipari termékek a legdrágább tagállamokban ötször annyiba kerültek, mint a legolcsóbbakban. Tavaly a dohányipari termékek Írországban az uniós átlag 217 százalékába kerültek, míg Magyarországon 51 százalékba. A kenyér az uniós átlag 71, a hús 72, a tej, a sajtó és a tojás 89 százalékába került idehaza.

Egyetért az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának a gazdák élelmiszerláncokkal szembeni kiszolgáltatottságának csökkentését célzó jelentésével Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, aki a jelentéshez több módosító javaslatot is benyújtott. A képviselő sajtóközleményében kiemelte: az utóbbi időben az élelmiszer-kereskedelem koncentrálódásának folyamata Európa-szerte felgyorsult. Az élelmiszerláncok emiatt egyre nyomasztóbb erőfölénybe kerültek a gazdákkal szemben. Piaci erőfölényüket kihasználva pedig számos kedvezőtlen feltételt kényszerítenek rá a termelőkre. Glattfelder Béla szerint európai szintű intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a termelők kiszolgáltatottsága csökkenjen. Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága ezért olyan jelentés elfogadását kezdeményezte, amelyben javaslatokat fogalmaz meg az Európai Bizottságnak az élelmiszerláncok erőfölényének visszaszorítására. Az EP-képviselő a versenyjogi szabályok módosítására, a termelői csoportok támogatására és az árak kiszámíthatóbbá tételére irányuló javaslatokat nyújtott be a tervezethez.
Szükség van a versenyszabályok módosítására, leginkább annak érdekében, hogy a termelők összefogása ne ütközzön jogszabályba – mutatott rá Glattfelder Béla. A termelők nagyobb védelmét célozza a néppárti politikus azon módosító indítványa is, amelyik megtiltaná, hogy az áruházláncok különböző jogcímeken díjakat szedjenek. Elfogadták továbbá a képviselő azon módosító javaslatát is, amely a beszerzési ár alatti értékesítés egész Európában való betiltását kezdeményezi. A jelentéssel kapcsolatban Glattfelder Béla emlékeztetett arra, hogy a termelők összefogására európai szinten követendő példát nyújt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által kezdeményezett szociálisbolt-hálózat, amelynek sikerét mutatja, hogy jelenleg Magyarországon már 109 ilyen üzletet működtetnek.
Közben információink szerint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter itthon már aláírta az úgynevezett kistermelői rendelet módosítását, amely így a következő napokban már életbe is léphet. E lépéssel azon kormányzati ígéretet igyekeztek teljesíteni, miszerint az új kabinet megkönnyíti a magyar kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit. A gazdák saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi vendéglátóhelyeknek. Emellett a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítő szolgáltatásokat, mint például füstölés, aszalás, szárítást is végezhetnek, s az így előállított termékekkel megjelenhetnek a piacon.
A rendelet értelmében a kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságában vagy lakóhelyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől számított legfeljebb 200 kilométer távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó-létesítménynek értékesítheti. A termelők ismét végezhetnek falusi vendégasztal-szolgáltatást, ami azt jelenti, hogy tanyasi vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása során felszolgálhatja a helyben elkészített élelmiszereket.

Legyen úgy, mint régen volt! Nem csökkenhet 2013 után az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) által felhasználható forrás, fenn kell tartani a területalapú támogatások intézményét és arányát – értettek egyet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága KAP albizottságának tegnapi, első ülésén részt vevő érdekvédők, uniós és hazai parlamenti képviselők, illetve a tudományos, szakmai szakértők. Varga Géza, az albizottság jobbikos elnöke utalt arra, hogy a KAP-reform miatt szükséges a magyar álláspont egyeztetése és egységes megfogalmazása. Mint mondta, az Európai Bizottság várhatóan az ősz elejére készül el az az első, vitaindító összefoglaló anyaggal. Érdekes felvetéssel élt a Magosz képviseletében felszólaló Kiss Miklós, aki felvetette azt is, hogy az unió támogassa erőteljesebben az ágazat kutatás-fejlesztési tevékenységét.