Havonta nagyjából 25 milliárd forintot veszített az állam a bedőlt a cégeken az elmúlt három évben. A többségében felszámolással megszüntetett vállalkozások ugyanis 2008 óta minden esztendőben hozzávetőleg háromszázmilliárd forinttal maradnak adósai a közkasszának, s ennek a töredékét sem tudta behajtani az adóhivatal. A summa nagyságát jól jelzi, hogy a bankadó kétszázmilliárd forintot hozhat ebben az évben. Érdekes módon a pénzintézeteknek kedvező jogszabályok is szerepet játszanak abban, hogy a felszámolás alá került cégek köztartozásai végül behajthatatlanná válnak.
*
A folyamatokról Várszeghi Györgyöt, az adóhivatal végrehajtási főosztályának vezetőjét kérdeztük, aki elöljáróban közölte: az APEH csak akkor kezdeményezi valamely társaság felszámolását, ha egyértelműen kiderül, hogy a cégnek egy forint vagyona sincs. A többi hitelező azonban nem ilyen türelmes, ugyanis a napjainkban megindult felszámolások hatvan százalékát nem az adóhivatal kezdeményezi. Az APEH azért sem erőlteti a felszámolást, mert az efféle eljárásokban a köztartozásoknak kevesebb mint egy százaléka érkezik meg az államkasszához.
Várszeghi György ezt két okkal magyarázta. Egyrészt a felszámolás alá kerülő cégek kilencven százalékának egy fillérje sincs, sőt az ilyen vállalkozások döntő többsége még a szükséges iratokat sem tudja felmutatni. A főosztályvezető emellett jogi problémákat is emlegetett. A nemzetközi megoldások fényében vitatható az a hazai passzus, amely a felszámolás alatt befolyt pénz elosztásáról rendelkezik. A magyar törvény kimondja, hogy elsőként a bedőlt cég munkavállalóinak bérét és egyéb kötelezettségeket kell kifizetni. A második körben a zálogjoggal biztosított tartozások kiegyenlítését írja elő a jogszabály. Várszeghi György kiemelte: a bankok rendszerint jelzálog fejében adnak kölcsönt, így ha a felszámolt társaságnak volt némi vagyona, abból a pénzintézetek általában részesülnek. Ugyanakkor az állam követelései csupán az ötödik helyen szerepelnek, s emiatt fordulhat elő, hogy az APEH általában semmit sem lát a megszüntetett cégek értékeiből, vagyis a köztartozásokat a felszámolás alá kerülő vállalkozásokon szinte lehetetlenség behajtani. A főosztályvezető felidézte a külföldi megoldásokat. Mint mondta, számos nyugati államban a munkabérek és szociális jellegű kötelezettségek után kiemelt helyre állították az állam követeléseit. Így ezekben az országokban a hitelezők csak a dolgozók keresetének kifizetése és a köztartozás lerovása után juthatnak pénzükhöz.
Arról is érdeklődtünk, miképp lehetséges az, hogy egyes cégek hatalmas adótartozást halmoznak fel. Várszeghi György úgy felelt: idehaza nagyjából félmillió gazdasági társaság működik, s mindegyiket nem lehet minden esztendőben ellenőrizni. A revizorok ugyanazt a vállalkozást évek múltán keresik fel újra, s nem ritkán csak ekkor derül ki, hogy a szóban forgó társaság többéves köztartozása százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű. Ahol viszont az APEH adótartozásra bukkan, a pénz beszedését haladéktalanul megkezdi. A főosztályvezető kitért arra is, hogy a hivatal az újonnan alakult cégek jelentős százalékát már rögtön a működés megkezdése utáni hónapokban ellenőrzi, s a hatóság munkatársai később is több ponton vizsgálódnak, például a visszaigényelt forgalmi adó kifizetése előtt. Ám ezek az eljárások sem akadályozhatják meg teljes mértékben, hogy az eleve csalárd szándékkal létrehozott vállalkozásokkal visszaéléseket kövessenek el. Márpedig ilyen esetekkel az utóbbi időben mind többször találkozik az APEH. Várszeghi György elmondta, hogy a mögöttünk hagyott esztendőben a felszámolt cégek törvénysértései miatt a hivatal jóval több feljelentést tett, mint korábban. Bizonyos alkalmakkor viszont a felszámoló kezdeményez büntetőeljárást, így bedőlt társaságok sokaságának ügye köt ki a bíróságon. Az adóhivatal nemcsak a bűnüldöző szerveket keresi meg, hanem polgári jogi pereket is indít a felszámolt cégek vezetői ellen. Ezekben a be nem fizetett köztartozásokat kérik számon a bedöntött társaságok korábbi irányítóin. A főosztályvezető közölte: az elmúlt egy évben több tucat efféle eljárást indított meg az adóhivatal.
Nem élték meg a nyarat. Felszámolási csúcsot hozott a június a szálláshely-szolgáltatással vagy vendéglátással foglalkozó cégek körében – tájékoztatott tegnap az Opten Informatikai Kft. A mögöttünk hagyott hónapban rekordnak számító, 110 felszámolást kezdtek meg az ágazatban, ráadásul közvetlenül az idegenforgalmi főszezon kezdete előtt. Ám nem csak júniusban dőltek be tömegesen a vendéglátó cégek: az idei esztendő első fél évében 567 felszámolási eljárást indítottak ezen a területen. Ugyanakkor az ágazatban háromszor ennyi, 1697 új cég jelent meg. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója mindezt úgy értékelte: az idegenforgalomban ismert jelenség, hogy a cégek osztódással szaporodnak, egy-egy alkalmazott az általa megismert adatbázissal saját üzletbe fog. Feltételezhető, hogy ez a folyamat gyorsulhatott fel amiatt, mert a kevés megrendelést kapó cégeknél csökkent az alkalmazottak jövedelme, az elégedetlenség pedig mindig késztetést jelent az önállósodásra.
