Korántsem azért vették fel a svájcifrank-alapú hiteleket az adósok, mert telhetetlenek voltak, hanem azért, mert saját lakásra vagy nagyobb otthonra volt szükségük – derült ki a Scale Research kutatásából. Legtöbben gyermekük születése után, vagy gyermekeik serdülőkorba érésekor döntöttek úgy, hogy kölcsönt vesznek fel. A Scale Research felméréséből kirajzolódnak az átlagos devizahiteles vonásai. A sok ezer ügyfél adataiból gyúrt adós még nincs ötvenéves, kisvárosban vagy faluban lakik a családjával, szakmunkásként dolgozik teljes állásban. A hitelét körülbelül öt esztendeje vette fel húsz- éves futamidőre, és jelenleg négy-öt millió forinttal tartozik a banknak. A törlesztőrészlet ma már jóval több pénzt húz ki a zsebéből, mint azt a szerződés aláírásakor gondolta. Megtakarításai nincsenek. Az eladósodás mértéke lélegzetelállító: a devizában felvett lakáscélú hitelállomány a májusi adatok szerint közel 2500 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg körülbelül akkora, amit amennyit az összes devizahitellel rendelkező polgár hat év alatt költ el vásárlásai során.
Persze az általánosítás sok érdekességet elfed. Elgondolkodtató például, hogy az adósok egyötöde inaktív, vagyis magas kora vagy egészségi problémái miatt nem dolgozik. Őket a forint árfolyamának ingadozása könnyedén ellehetetlenítheti, hiszen nagyon nehezen találnak maguknak kiegészítő jövedelmet, olyat, amiből ki tudják fizetni a megugró törlesztőrészleteket. Velük ellentétben áll a hiteleseknek az a tíz százaléka, akiket nem rázott meg különösebben a pénzügyi válság és a forintgyengülés. Ők a drágulás ellenére az idén is nagyobb kiadásokat terveznek.
Bár az ügyfelek többsége úgy érzi, hogy megfelelő tájékoztatást kapott a bankfiókban, amikor aláírta a szerződést, a Scale Research szerint többségük pénzügyi ismeretek hiányában nem mérhette fel pontosan a hitelfelvétel kockázatait. Érdemes ehhez hozzáfűzni, hogy az ügyfelek jelentős része általában át sem olvassa a szerződést, illetve a banki tájékoztató anyagokat. Sőt, a többség körül sem nézett a pénzintézetek ajánlatai között, amikor kiválasztotta a kölcsönt, hanem automatikusan a számlavezető bankjához ment, amikor pénzre volt szüksége.
Áremeléseket vizsgál a PSZÁF. Fogyasztóvédelmi témavizsgálatot indított július 30-tól több mint ötszáz pénzügyi társaságnál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A felügyelet elsősorban annak néz utána, hogy az intézmények az általuk előre meghirdetett kondíciók és árak szerint nyújtják-e szolgáltatásaikat, s hogy az árak feltüntetése és felszámítása megfelel-e a szabályoknak. Az ellenőrzés ez év végéig tart majd. A felügyelet azt is áttekinti, hogy a vizsgált közel fél évben a cégek milyen módon és mértékben módosítják az áraikat. A PSZÁF tegnap az MTI szerint elküldte a nemzetgazdasági miniszternek és a jegybanknak a devizahitelek forinthitelre váltásával kapcsolatos javaslatát. Eszerint a bankoknak ilyenkor a jegybank hivatalos devizaárfolyamát, vagy a saját középárfolyamukat kell alkalmazniuk. A jelenlegi gyakorlat több tízezer forint többletköltséget okoz.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
