Schmitt Pál államfő az augusztus 20-a előtti napokban írhatja alá a gazdasági törvénycsomagot – tájékoztatta lapunkat a köztársasági elnök jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalának vezetője. Cservák Csaba magyarázatként hozzáfűzte: a jogszabályt múlt hét pénteken kapta meg az államfő, akinek tizenöt napja van arra, hogy kézjegyével ellássa a törvényt. A csomag egyébként nagyszabású változtatásokat tartalmaz, egyebek mellett az idei évre szóló adócsökkentést is. A szaktárca számításai szerint a közterhek enyhítése nyomán 2010-ben hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint marad a lakosságnál és a vállalkozásoknál, míg jövőre százmilliárd forintnál is többről mond le az állam.
A legnagyobb horderejű lépés egyértelműen a társasági adó csökkentése. A vállalkozásoknak az év második hat hónapja után ötszázmilliós adóalapig tizenkilenc százalék helyett csupán tíz százalék közterhet kell leróniuk. Az intézkedés 2010 második félévében hetvenmilliárd forintot hagy a hazai cégeknél. A jövő évben pedig – az idei esztendő elejének adószabályaihoz mérten – duplaennyivel, vagyis 140 milliárd forinttal kevesebb közterhet vonnak el a vállalkozásoktól. A hatások a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nem maradnak el: húsz-harmincezerrel nőhet a legálisan működő és adót fizető cégek száma. Magyarázatként a minisztériumban közölték, hogy idehaza az elmúlt időben nagyjából százezer vállalkozás adott számot veszteségről, vagy bevallásában azt tüntette fel, hogy bevételei éppen csak fedezték kiadásait. Az alacsony adó ugyanakkor számos társaságot sarkallhat arra, hogy befizesse a közterheket, s ne vállalja az adóelkerülés kockázatát.
*
A feketegazdaságból visszatérő több ezer vállalkozás adóbefizetései pedig komoly összeget tehetnek ki, már az idén 25 milliárd forint érkezhet be az illegális szférát elhagyó cégektől. A tárcánál abban bíznak, hogy 2011-ben ez a folyamat felgyorsul, s a jövő évben az ötvenmilliárdot is elérheti a korábban feketézésből élő, ám a tehercsökkentés után törvényesen működő társaságok adója. Így a közterhek mérséklésére fordított állami pénzek jelentős része azonnal visszajöhet.
A társasági adó csökkentése még egy rendkívül fontos hatással jár. Mégpedig azzal, hogy a vállalkozói terhek enyhítése után hazánk megelőzi a térségbeli versenytársait, Szlovákiát, Romániát, Csehországot és Lengyelországot. Régiónkban ugyanis a hazainál nagyobb társasági adót szednek, így – a minisztérium szerint – Magyarország a vállalkozásokra kivetett alacsony terhekkel egyre több nemzetközi befektető érdeklődését keltheti fel. A tárca várakozása korántsem megalapozatlan. Miként arról az elmúlt hetekben beszámoltunk, a külföldi nagyvállalatok és a térségbeli közepes cégek mind élénkebben figyelik a magyar adócsökkentést, megvizsgálva az itteni befektetési lehetőségeket.
Az öröklési és az ajándékozási illeték egyenes ági rokonok közötti eltörlése a lakosságnak kedvez. A minisztérium közlése szerint ez a lépés egy évben majd hárommilliárdot hagy a polgároknál, mivel az intézkedést az idei esztendő közepén vezetik be, ezért 2010-ben másfél milliárdról mond le az állam. A tárcánál rögzítették: a szabály hűen tükrözi a kormány gondolkodásmódját. Az államnak ugyanis bizonyos családi viszonyokban semmi keresnivalója sincs, így a szülők, nagyszülők, gyerekek és unokák közötti vagyonmozgáshoz nincs semmi köze a hatóságoknak. A Nemzetgazdasági Minisztériumban kérdésünkre úgy vélekedtek: az illeték megszűnésével növekedhet a családon belüli ajándékozások száma, ugyanis a változtatás elősegíti, hogy a családtagok már életükben könnyen átadhassák vagyonukat. Egyes szakértők osztják ezt az álláspontot, rögzítve, hogy az időskorú személyek az illetékmentes ajándékozással előre elrendezhetik az öröklés problémáját, számos nyűgtől megkímélve későbbi örököseiket. A hozzáértők azonban két tényezőre is felhívták a figyelmet. Egyrészt csak azok ajándékozzák majd vagyonukat leszármazóiknak, akik jó kapcsolatot ápolnak gyermekeikkel, unokáikkal. Másrészt például az ingatlan ajándékozása – az ügyvéd, a közjegyző közbenjárása miatt – költséges. Az illetékek részbeni eltörlését egyébként a családi vállalkozást üzemeltetők is üdvözölték, s nagy könnyebbségnek nevezték, hogy a családi cégek üzletrészei a jövőben illeték megfizetése nélkül kerülhetnek a szülőktől a gyermekekhez.
A pálinkafőzéssel kapcsolatban a minisztérium arról tájékoztatott, hogy az új szabály hatálybalépésétől saját fogyasztásra otthon is készíthető párlat, és évi ötvenliteres mennyiségig jövedéki adót sem kell fizetni. A magáncélra készülő párlat főzését alapesetben nem kell bejelenteni a vám- és pénzügyőrségnek, és a párlatkészítő berendezést sem kell nyilvántartásba vétetni. A magánfőzést – három nappal előre – azoknak kell bejelenteniük, akik ötven liternél többet főznek, vagy értékesíteni akarják a szeszt. A rendelkezés nagyjából szeptember végén lép életbe, addig magánszemélyek még nem főzhetnek párlatot, s desztillálóberendezést sem birtokolhatnak. Az intézkedés miatt egyébként az idén 3,3 milliárd forinttól esik el az állam, míg az elkövetkező években a bérfőzött pálinka kedvezményes adójának eltörlése nyomán 5,5-6 milliárd forintnyi bérfőzésiszesz-adó hiányozhat.
A nagy értékű autók, vízi és légi járművek vagyonadójának második részletét az érintetteknek nem kell befizetniük. A minisztérium úgy látja: a döntés nem csak a gazdagoknak kedvez, hiszen például a tízéves, nagy teljesítményű gépkocsik után is le kellett róni vagyonadót, pedig az efféle járművek nem feltétlenül luxusautók, sőt elképzelhető, hogy igen keveset érnek.
Jövőre mindemellett búcsút mondhatunk az üdülők idegenforgalmi adójának, a vállalkozók kommunális adójának és a vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulásnak. A tárca kérdésünkre kifejtette, miért éppen e három közterhet törlik el. A vállalkozók kommunális adója kétszázezer vállalkozón segít az adminisztrációs feladatok és a foglalkoztatás közterheinek enyhítésével. A papírmunkát mérsékli az üdülők adójának kivezetése is, amely közteher más helyi adókkal akadálytalanul kiváltható. A vízgazdálkodási hozzájárulásból befolyt pénzt a kormány más forrásból teremti elő. A három teher megszüntetése jövőre összesen 7,6 milliárd forintot hagy az érintetteknél.
vezércikk a 7. oldalon
