Arany helyett három érem

Egyből három, ami a napok és az érmek számát illeti. Viszont egyből semmi a nap/arany arány. Hosszú Katinka (400 vegyes) ezüstje mellett ugyanis Jakabos Zsuzsanna (400 vegyes) és Kis Gergő bronza (400 gyors) a budapesti úszó Európa-bajnokság nyitányának mérlege, erre mondják, soha rosszabbat. De azért jobb még remélhetőleg lesz, ha nem is ma. Mert a kettőből négyre van esély, de a kettőből egyre aligha.

Tegnapi eredmények. Férfiak, 400 m gyors: 1. Yannick Agnel (francia) 3:46.17 perc, 2. Biedermann (német) 3:46.30, 3. Kis Gergő 3:48.14. 4x100 m gyorsváltó: 1. Oroszország 3:12.46 p, 2. Franciaország 3:13.29, 3. Svédország 3:15.07,… 6. Magyarország (Kozma Dominik, Takács Krisztián, Cseh László, Makány Balázs) 3:18.01. Nők, 400 m vegyes: 1. Hannah Miley (brit) 4:33.09 p, 2. Hosszú Katinka 4:36.43, 3. Jakabos Zsuzsanna 4:37.92. 4x100 m gyorsváltó: 1. Németország 3:37.72 p, 2. Nagy-Britannia 3:38.57, 3. Svédország 3:38.81, 4. Magyarország (Verrasztó Evelyn, Mutina Ágnes, Dara Eszter, Hosszú Katinka) 3:38.98.
Mai program. Úszás, 9.30: időfutamok; 17.00: elődöntők és döntők (5 döntő: 50 m férfi pillangó, 100 m férfi hát, 50 m női pillangó, 100 m férfi mell, 200 m női hát). Műugrás, 10.00: női 1 m, selejtező; 15.30: női 1 m, döntő.

Ennél jobban nem is kezdődhetett volna számunkra az Eb: legreményteljesebb hétfői számunkban, 400 női vegyesen már az időfutamban kiesett az egyik éremesélyes. Persze nem Hosszú Katinka, még csak nem is Jakabos Zsuzsanna, hanem a spanyol Mirella Belmonte. Akinek tehetségénél csak az „amplitúdója” nagyobb, és tegnap szerencsére negatív irányban lengett ki. Amúgy nem történt semmi rendkívüli, Hosszú megfogalmazásával élve délelőtt senki sem ugrándozott. Sőt, a vb-címvédő kifejezetten kényelmesen tempózott be a harmadik idővel a délutáni fináléba, ahová Jakabos hatodikként követte, 400 férfi gyorson ugyanezzel a pozícióval kvalifikálta magát Kis Gergő. Mivel két százas gyorsváltónk is továbbjutott – a fiúk ráadásul 3:18.06 perces, „toronymagas” országos csúccsal –, annyit már délre tudtunk, hogy hétfőn nem rendeznek döntőt magyar érdekeltség nélkül.
Persze nem értük, nem is érhettük be ennyivel, hazai vizeken a feje tetejére állt a coubertin-i elv: ezen az Eb-n nekünk nem a részvétel, hanem a győzelem a fontos.
Kis Gergőtől ép ésszel aranyat nem várhattunk, különösen azután, hogy még 300 méternél is hetediknek fordult. Remek hajrával aztán bejött az új francia csodagyerek, Agnel és a német világcsúcstartó, Biedermann mögé harmadiknak, és ez részéről igazán a lehetőségek felső határát jelentette. E véleményt ő is örömmel osztotta, de igazából nem is saját teljesítménye, hanem a hazai közönség miatt lelkendezett.
Pedig maximum háromnegyed háznyi publikum főtt a Széchy Tamás Uszoda lelátójára tűző napon, de ne panaszkodjunk. Sőt, aki a gettót idéző Margit hídon és a szigeti bejárón át közelítette meg a helyszínt, az kitartásáért minden dicséretet megérdemel. Különösen a külföldiek, nekik most ellentétes előjellel idézhettük a régi szurkolói rigmust: ez Budapest.
A női 400 vegyes persze már-már ellenállhatatlan vonzerőt jelentett a sportág hazai híveinek, hisz még fél távnál is kettős magyar győzelemmel kecsegtetett. Mellen azonban a brit Miley előbb beékelődött Hosszú és Jakabos közé, majd el is hagyta őket, és gyorson kissé kellemetlen meglepetésre még növelte is az előnyét. „Fantasztikus verseny volt, a magyarok hatalmas nyomást gyakoroltak rám” – örvendezett már partot érve, és mellette sokkal inkább Jakabos Zsuzsa mosolygott, mintsem Hosszú Katinka. Bajáról Los Angelesbe elszármazott világbajnokunk hűvös eleganciával mondta: „Az időeredményem miatt keserű a szám íze, de nem vagyok csalódott, mert már reggel sem éreztem igazán jó formában magamat. Mellen kell még javulnom, hogy jobb eredményt érjek el, akár már a 200 vegyesen is.”
A 400 vegyes eredményhirdetésén viszont megváltoztathatatlanul Hannah Miley állt a dobogó tetején, és valószínűleg fel sem fogta, micsoda tisztesség, hogy Schmitt Pál köztársasági elnöktől és Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnoktól veheti át az aranyérmet. Amit, ebből is sejthetően, előzetesen bizony nem neki szántunk.
Női négyszer százas gyorsváltónk szépen odatette magát, és 4. helye bizonyítja, hogy napjaink magyar úszósportjának nemcsak magassága, hanem szélessége is van, és ugyanez elmondható a férfiak 6. helyezése és újabb rekorddöntése (3:18.01) kapcsán is.
Más kérdés, hogy ma e tétel nem nyerhet újabb igazolást, hiszen egyetlen finalistánk Gyurta Dániel lesz 100 mellen. A 200 mell extraklasszisa a rövidebb távon, 50 méteres medencében most jutott be először világverseny fináléjába, méghozzá mindjárt harmadikként.
Azaz, ha nem is a legjobb idővel, de a legjobb helyen.