Bizalomépítés Tusnádfürdőn

Nyílt ülést tartott tegnap a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT); az eseményen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

Bírálat. Kisebb vihart kavart Bukarestben Tőkés László csütörtöki, tusnádfürdői kijelentése, mely szerint ha Koszovónak sikerült függetlenedni, akkor a Székelyföld autonómiája is megvalósítható. „Ha szükséges, az utcára kell vonulni, és katalán mintára tüntetni kell” – mondta az EP alelnöke. Emil Boc román kormányfő ennek kapcsán tegnap úgy fogalmazott: „Romániának van egy alkotmánya, amit nem vitatni, hanem tiszteletben tartani kell”. Az ellenzéki szociáldemokraták elfogadhatatlannak és elítélendőnek, a liberálisok pedig törvénytelennek és alkotmányellenesnek tartják Tőkés megfogalmazásait. (P. I.)

Tegnap újabb magyar kormánytagok érkeztek Tusnádfürdőre, de a román elnöki hivatal vezetője és Traian Basescu államfő kisebbségi tanácsosa is fontosnak tartotta, hogy eleget tegyen a táborszervezők meghívásának. „A magyar állam értelme és célja az, hogy az emberek életminősége javuljon, a magyar nemzet fennmaradjon” – mondta Semjén Zsolt a KMAT ünnepélyes, nyílt ülésén. A miniszterelnök-helyettes tévesnek nevezte a nacionalizmus, a sovinizmus ideológiáját valamint azt a szemléletet, is, mely nem tekinti értéknek a nemzetet. Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke és egyben a KMAT elnöke örömét fejezte ki, hogy a tanács törekvéseit támogatja az új magyar kormány.
Traian Basescu román elnök közeli munkatársainak részvételével zajlott a Korszakváltás a magyar–román kapcsolatokban a 2011-es elnökség fényében című kerekasztal-beszélgetés, amelyen a magyar kormányt Németh Zsolt külügyi államtitkár, a tusnádfürdői tábor állandó résztvevője képviselte. A politikus szerint fontos, hogy a magyar kormányzat tegye világossá hosszú távú elképzeléseit, jövőképét a kisebbségi kérdésben is, ezáltal ugyanis bizalmat kelt a többségi partnerekben, de bizalmat épít az érintett kisebbségekben is. Az etnikumközi viszonyban meglévő feszültségek hosszú távú enyhítésének egyedüli módja a kisebbségek egyéni, közösségi igényeinek maximális kielégítése, fogalmazott Németh Zsolt. Kiemelte, Romániának és Magyarországnak jól kitapintható közös érdekei vannak. Jelenleg a legkedvezőbb a két ország közötti viszony, mondta az államtitkár. Utóbbi megállapítással egyetértett Catalin Avramescu, a román elnöki hivatal vezetője is, aki szerint a mostani kedvező politikai csillagállás biztosíthatja a román–magyar viszony megszilárdítását. Eckstein Kovács Péter, a román államfő kisebbségi tanácsosa arra emlékeztetett, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítése nem váltott ki negatív érzelmeket a román közvéleményben. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a román néppárti delegáció szavazataival sikerült megválasztani Tőkés Lászlót az Európai Parlament alelnökévé. Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt nem tartotta valószínűnek, hogy a tervezett romániai alkotmánymódosítás során kikerülne az első cikkelyben szereplő kifejezés, amely Romániát nemzetállamként definiálja.