Boszniai iszlám bank

Akinek elege van a Magyarországon különösen gátlástalanul nyerészkedő bankokból, és érdeklődéssel hall a szigorú valláserkölcsi alapon működő iszlám bankokról, reménykedhet: megjelenésük hazánkban talán már csak rövid idő kérdése. A közelmúltban ugyanis nyílt egy, nem is olyan messze tőlünk, a bosnyák fővárosban, Szarajevóban, Emerging Europe Islamic Fund, szabad fordításban: Feltörekvő Európa Iszlám Alap néven.

Az Emerging Europe Islamic Fundot az Ilirika szlovén brókerház alapította egy katari pénzintézettel közösen, s ottani illetőségű bankok és egyéb pénzintézetek befektetésre szánt pénzeinek elhelyezésével foglalkozik majd, Kelet- és Közép-Európában, természetesen szigorúan az iszlám jog, a sarija előírásai szerint. Az alapnak nem szabad olyan vállalkozásokat erősítenie az igazhitűek pénzéből, amelyek jövedelmük 5 százalékot meghaladó részét a szerencsejátékokkal, a szórakoztató- iparral, az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek kereskedelmével vagy a sertéshús előállításával és forgalmazásával kapcsolatos üzletágakban teremtik elő. További szigorú feltétel, hogy olyan vállalkozásokba sem ruházhatnak be, amelyek 33 százaléknál nagyobb mértékben vannak eladósodva, avagy olyan bankokba, amelyek kamatot szednek. Az utóbbit a Korán elutasítja, mert alaptétele, hogy a jövedelemszerzésnek a munka, és nem pusztán a pénz lehet az alapja.
A Delo című szlovén napilap kérdésére Igor Stamberger, az Ilirika igazgatótanácsának elnöke azzal magyarázta a szarajevói nyitást, hogy a szlovén cégek nagyfokú eladósodottsága miatt az alap ott nem is tudott volna mit kezdeni a pénzével. A bankokkal szintén baj van: kamatot is szednek, pénzszűkébe is kerültek. Mostanság különösen az Új Ljubljanai Bank (NLB) van terítéken. A tavalyi évet veszteséggel zárta, ugyanakkor azt várják el tőle, hogy jelentős tényező legyen az egész délkelet-európai pénzpiacon. A bank vezetése és a pénzügyi szakemberek többsége szerint ehhez kiadós tőkeinjekcióra, legalább 400 millió euróra van szüksége. A Bloomberg amerikai pénzügyi ügynökség szerint inkább 600 millióra. Az európai bankteszten átment ugyan az NLB, de tőkeerejét tekintve a sereghajtók között van a Délkelet-Európában tevékenykedő bankok rangsorában. A feltőkésítés történhetne teljesen állami pénzből, vagyis az adófizetők kontójára, a jelenleg 46 százalékos állami tulajdoni hányad 25 százalék + 1 részvényre való leapasztásából, a különbözet eladásából stratégiai vagy magánbefektetőknek. A kormány kiforgatta a zsebeit, és úgy találta, hogy nincs rá pénze. A másik két változatot pedig – amelyek, hazai jelentkező híján, a bank külföldi kézbe adását jelentenék – a közvélemény fogadta igen negatívan. A bankvezetés figyelmeztette a kormányt, amennyiben az állam nem stafírozza ki, az NLB saját erejéből csak szerényebb stratégiai célokat tűzhet ki maga elé, s le kell mondania a térségbeli vezető szerepről.
Ez lehet legalábbis az egyik oka annak, hogy átmenetileg lecsendesedett a két hete még javában dúló vita arról, hogy Ljubljana ismét behúzza a féket a horvát uniós csatlakozási tárgyalásokon, ha nem engedik be az NLB-t a horvát pénzpiacra. A Horvát Nemzeti Bank kormányzója, Zeljko Rohatinski viszont makacsul kitart amellett, hogy addig nem látja szívesen, amíg Szlovénia a jogutód nélkül megszüntetett egykori Ljubljanai Bank horvát devizabetéteseit nem kártalanítja. Zágráb számításai szerint 420 millió euróval tartozik. Mivel a betéti szerződés a bank és a betétes között létrejött magánjogi szerződés, nem tartja elfogadhatónak azt a szlovén álláspontot, hogy ezt a tartozást a szukcessziós tárgyalásokon rendezzék, vagyis az utódállamok osszák szét az egykori jugoszláv vagyont és a tartozást, és ami az előbbiből az utóbbi levonása után marad – ha marad –, az a betéttulajdonosoké.