Nagy-Britannia küzdeni fog azért, hogy Törökország mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen – hangoztatta David Cameron brit miniszterelnök tegnap Ankarában. A brit kormányfő májusi beiktatása óta először tett hivatalos látogatást Törökországban, ahol elmondta: a gazdaságilag gyorsan erősödő és a Közel-Keleten egyre nagyobb befolyású ország uniós csatlakozása fellendülést és politikai stabilitást hoz majd az EU-nak. Cameron szerint Törökország – amely közelebb hozná az EU-t a Közel-Kelethez – „létfontosságú gazdaságunknak, biztonságunknak és diplomáciánknak”. Az EU megosztott abban a kérdésben, hogy Törökország tagja legyen-e az európai tömörülésnek. Cameron közvetetten bírálta Franciaországot és Németországot, amiért szembeszegülnek a török csatlakozás gondolatával, s ezt a barátságtalanságot ahhoz hasonlította, hogy Nagy-Britannia 1960-as évekbeli csatlakozási szándékát több ízben is megvétózta a Charles de Gaulle vezette Franciaország. Cameron úgy vélekedett, hogy a török csatlakozást ellenzők táborát a protekcionizmus, a nacionalizmus és a balítélet elvei vezérlik. „Vannak olyanok, akik semmiféle különbséget nem látnak az igazi iszlám és a szélsőségesek eltorzult változata között” – mondta Cameron, hozzátéve: „ha arra gondolok, hogy mit tett Törökország Európa védelmében NATO-szövetségesként, és mit tesz most Afganisztánban az európai szövetségesek oldalán, dühös vagyok amiatt, hogy az önök menetelése az EU-ba akadályozható”. Törökországgal még 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, de eddig csupán 11 tárgyalási fejezetet sikerült lezárni a 35-ből. Akadálynak bizonyul többek között az, hogy Ankara nem ismeri el Ciprust mint államot és hadilábon áll az országban élő kurd kisebbséggel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
