Drágulhatnak az alapélelmiszerek

Jelentős összeg hiányzik az agrárkasszából – derült ki Czerván György vidékfejlesztési államtitkár tegnapi beszámolójából. A költségvetési lyuk az állattartókat érinti, akik egyébként is évek óta súlyos gondokkal küzdenek. Az ágazatnak a pénzhiány mellett a dráguló gabona miatti takarmányár emelkedésével is meg kell küzdenie. A kenyér és a péktermékek mellett így várhatóan a húsfélék is többe fognak kerülni.

Dénes Zoltán
2010. 08. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összesen 21,5 milliárd forint hiányzik az agrárköltségvetésből a nemzeti támogatási oldalról – jelentette be Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára egy csirkehús-feldolgozással foglalkozó baromfitelep átadásán Mezőfalván. Az MTI beszámolója szerint az államtitkár arról számolt be, hogy a jövő évi költségvetési előirányzatot legalább ezzel az összeggel növelni kell. A hiányzó forrás – tette hozzá – elsősorban az állattenyésztési támogatásokat érinti.
Közben az agrártárca beszámolója szerint a hét elején lényegében befejeződött az őszi búza aratása. A kedvezőtlen időjárás miatt a korábban becsültnél gyengébb, hektáronkénti 3,7 tonnás volt az országos termésátlag, így mintegy 3,5 millió tonnát takarítottak be, amely a tavalyi átlagnál csaknem 20 százalékkal alacsonyabb. Az eddigi vizsgálatok alapján a learatott búza 60-70 százaléka malmi, a maradék pedig takarmányminőségű. Lapunk megkeresésére Czerván György ismét leszögezte, hogy a spekulációs célú híresztelésekkel szemben az idei búzatermés bőven fedezi a hazai élelmezési szükségletet, az árpával és az ősszel betakarítandó kukoricával együtt pedig előreláthatóan a jövő évi takarmányigény is előteremthető. A hazai felhasználáson felül jelentős mennyiségű gabonakivitel is lehetséges. Becslések szerint az ár- és a belvíz, a jégverések és a viharok az agrárterületek mintegy 20 százalékát károsították meg súlyosan. Az alacsony átlagtermést elérő területeken pedig a gabonapiaci árak még mindig nem fedezik a hektáronként 180-190 ezer forintos költségeket.
Mint korábban megírtuk, a hazai gabonapiaci árak a nemzetközi tendenciáknak megfelelően július második felétől jelentősen emelkednek, az elmúlt két hétben a búza és árpa jegyzései 20 százalék körüli mértékben nőttek. Július elején a párizsi börzén tonnánként 25-30 euróval nőtt a búza ára, míg a gabonapiacon legrelevánsabb chicagói tőzsdén a múlt hónapban mintegy 30 százalékkal ugrottak meg a jegyzések. Az erőteljes drágulás az európai és orosz terméskilátások folyamatos csökkenése nyomán indult meg. A terméscsökkenésekről szóló hírek ugyanakkor nem feltétlenül valósak – mondta Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint ezen előrejelzésekkel főként az exportban érdekelt országok élnek, remélve, hogy terményükért nagyobb árat kaphatnak.
A termés mennyiségéről és minőségéről szóló híreket mindenki érdekei szerint kommentálja, aminek eredője áremelkedés – vázolta a kialakult helyzetet a szakértő, aki szerint a drágulás át fog gyűrűzni a terméklánc többi szintjére is. Hasonlóan vélekednek az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szakértői is, akik legutóbbi gabonapiaci jelentésükben rámutattak: az alapanyag árnövekedése következtében a malmok és a takarmánygyártók is az árak emelését helyezték kilátásba. Az AKI szerint a következő hetekben-hónapokban megvalósulhat a malmok által előrevetített kilónkénti 10-11 forintos lisztáremelés, és drágul a takarmány is. Utóbbi főként az állattartóknak okozhat komoly fejtörést, hiszen már évek óta alig tudnak árakat emelni. Ha ezúttal ők is érvényesítik költségnövekedésüket, pár hónapon belül drágább hússal találkozhatunk a hentesnél.
Mindenesetre a tehéntartók helyzete nem változott tavaly év eleje óta. A tej átvételi ára ugyanis még mindig alacsonyabb az előállítási költségnél. Ezért több tehenészet még mindig csökkenti állományát, eladják a teheneket, üszőket. Az Agrárkamara beszámolója szerint nem állt le a vemhes üszők exportálása sem, vagyis az állattartók lassan a jövőjüket is felélik. Jelenleg literenként 68 forint körüli árat kapnak a termelők a tejért, amely ár a kamara szerint csak közelíti az önköltséget.

Versenyhivatalhoz fordult a tárca. Évtizedek óta nem tapasztalt szélsőséges időjárás sújtotta az idei évben a termelőket. A Vidékfejlesztési Minisztérium ellenzi, hogy a kialakult gazdasági helyzetben a terményfelvásárlók gazdasági erőfölényükkel nyílt vagy bújtatott formában visszaéljenek. Tegnapi közleményük szerint ezért megkeresik a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a területre kiemelt figyelmet fordítson eljárásaiban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.