Éber kecskék

Fehér Gáspár
2010. 08. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rácz János több évtizedes kutatómunka eredményét teszi közzé a Növénynevek enciklopédiájában. A cím megtévesztő lehet: Rácz nyelvész úr 760 szócikkben 1030 növényt vesz tüzetesebben szemügyre, ám korántsem csak etimológiai szempontból. Ezt tárgyalja legterjedelmesebben, mutatja a növénynevek betűrendes és nem a botanikai taxonómia szerinti elrendezése. Leírja a címszavak jelentését, első felbukkanását a magyar írásbeliségben, a név további szótörténetét, a magyar és latin elnevezés létrejöttének mikéntjét.
Ám elénk tárja a növény kultúrtörténetét, felfedezését, ami sokszor hallatlanul érdekes. 1440 körül olasz pásztorok lettek figyelmesek arra, hogy a kecskék esténként nem alszanak, helyette izgatottan mekegnek, és ugrálnak az ólban. Amikor e rendkívüli aktivitás okát keresték, arra jutottak, hogy a napközben legelt cserje lehet a felelős. Mikor a helyi kolostor lakóinak a fülébe jutott mindez, úgy döntöttek, ők is megkóstolják a növény termését, hátha így könnyebben bírják az éjjeli ájtatosságot. Csodák csodájára így lett! Mindez egy Caffa nevű településen történt.
Nyomon követhetjük a növények elterjedésének útját, gazdasági jelentőségét, és mindent megtudunk az adott növény és az ember kapcsolatáról. Az esetleges mitológiai történetét, szerepét a gyógyításban, táplálkozásban, hiedelemvilágban, a néprajzi vonatkozásokat. A legtöbb esetben a szerző leírja a növény botanikai sajátosságait, különösen, ha azok valamelyike egy-egy elnevezés magyarázatához támpontot nyújt.
Mert az enciklopédia lelke mégiscsak a növények nevének vizsgálatában rejlik. Legnagyobbrészt ezek kialakulásának, terjedésének és megjelenésének szenteli figyelmét Rácz János. Sokszor idéz is a történeti forrásokból. A rupertsbergi zárda apátnője, Hildegard von Bingen 1179-es természetrajzában például ekképp értekezik az akkor már serfőzésben is használatos komlóról: „az embert szomorúvá teszi, és kiszárítja a beleit, de keserűsége folytán hasznos, mert az italokat tartóssá teszi”.
(Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010. Ára: 5990 forint.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.