Fény derülhet a teljes BKV-s bűnszervezetre

Kibővült a BKV-nál különösen nagy vagyoni hátrányt okozó végkielégítések és tanácsadói szerződések miatti nyomozások köre: a hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények mellett vesztegetés megalapozott gyanújával is büntetőeljárás indult – tudta meg lapunk a Központi Nyomozó Főügyészségtől. A rendkívül szerteágazó ügyben eddig tizennyolc gyanúsított van, a társaság fele a gyanú szerint bűnszervezetben követte el tettét. Hárman – köztük Hagyó Miklós, az MSZP volt főpolgármester-helyettese – előzetes letartóztatásban töltik a nyomozás szeptemberben lejáró határidejét, amelynek hosszabbítása várható.

Egy éve baj van az Alstommal. A BKV szakemberei az elmúlt hónapokban a maximálisan elvárhatónál is több segítséget nyújtottak annak érdekében, hogy a 2-es vonalra rendkívül sok műszaki problémával megérkezett prototípus szerelvény megkapja végre a végleges típusengedélyt, amelynek megszerzésére az Alstom mind ez idáig képtelen volt – ezt 2009. szeptember 10-én a BKV Zrt. írta hivatalos közleményében. A közlekedési cég szerint a francia vállalatnak a magyar jogszabályokat és szabványokat már a szerződés 2006-os megkötésekor is ismernie kellett. Az Alstom a 4-es metró szerelvényeire nemhogy a végleges, de még az előzetes típusengedélyt sem szerezte be jogérvényesen. Mára gyakorlatilag a három éve megkötött szerződés egyik lényegi eleme sem fedi le a kialakult valós helyzetet, minden határidő lejárt, sőt több szempontból megváltozott a műszaki tartalom is. A BKV-nak nem áll módjában műszakilag nem megfelelő, vagy egy esetleges jövőbeli baleset lehetőségét magában hordozó szerelvényeket akarata ellenére átvenni – szögezték le csaknem egy éve. Lapunkat tegnap az Alstom-szerelvény típusengedélyét július 30-án megtagadó Nemzeti Közlekedési Hatóságnál arról tájékoztatták: hozzájuk még mindig nem érkezett meg az Alstom Transport fellebbezése. Bár a hatósági elutasítást a fékhibákon túl számos hiányossággal, balesetveszéllyel indokolták, a franciák fellebbezésükben csak a fékrendszerről írták: az a nemzetközi és EU-s előírásoknak megfelel, és ilyen fut Sanghajban vagy Barcelonában is.

Egyelőre ismeretlen tettes ellen, vesztegetés megalapozott gyanújával indított nyomozást a BKV-nál a Központi Nyomozó Főügyészség – közölte kérdésünkre Keresztes Imre főügyész. Elmondta: eddig két nagy csoportban vizsgálták a fővárosi közlekedési cégnél korábban tevékenykedők szerepét. – A köznapi nevén végkielégítési ügyként ismert körbe a BKV-val munkaviszonyban vagy munkaviszonyuk megszüntetésekor jelentős összegekkel távozók tartoznak. Ezen belül a nyomozás külön vizsgálja az úgynevezett menedzserszerződésekkel, a színlelt szerződésekkel foglalkoztatottakat, illetve a közös megegyezés alapján, nagy összegű végkielégítésekkel, egyéb juttatásokkal távozókat, valamint a mindezek után visszafoglalkoztatottakat. A másik nagy terület a különböző gazdasági társaságokkal kötött nagy értékű szerződéseket, a korábban lapunkban is részletesen ismertetett tanácsadói, illetve jelentős részben kommunikációs megbízásokat foglalja magában. – A vesztegetési ügyben, amely „saját észlelésünk”, egyelőre nincs gyanúsított, és a nyomozás érdekében egyelőre csak annyit mondhatok, hogy több nagy értékű szerződéshez köthető – húzta alá Keresztes Imre.
A BKV-nál zajló büntetőeljárások közül a BRFK gazdaságvédelmi főosztályától május végén átvett, a fentiek alapján a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést, csalást és más bűncselekményeket tartalmazó „csomag” jelenlegi adatai szerint eddig összesen tizennyolc gyanúsított van. Közülük a gyanú szerint kilencen bűnszervezetben követték el a bűntetteket: a szerződések miatt meggyanúsított csoport legfőbb embere Hagyó Miklós, az MSZP korábbi főpolgármester-helyettese, aki szeptember 17-ig előzetes letartóztatásban várja a nyomozás fejleményeit, akárcsak két volt kommunikációs munkatársa, Lelovics Ottó és Horváth Éva. Utóbbi gyanúsítottak szeptember 26-ig maradhatnak rács mögött. Itt kell megjegyezni, hogy ugyan a nyomozás hivatalos határideje 2010. szeptember 21-én lejár, de szinte biztos, hogy az ügyészség hosszabbítást kezdeményez.
Mint ismeretes, az ügyészség szerint Hagyó nyomására született az a szerződés, amely a HÉV utastájékoztató rendszerét érintette. A szolgáltatás elindult ugyan, ám azzal szemben minőségi kifogások voltak, de a politikus közbenjárására a BKV mégis igazolta a teljesítést, így a kivitelező cég 40 millió forinthoz jutott. Hagyót azzal is gyanúsítják, hogy arra utasította a BKV vezetőit, kössenek tanácsadói szerződést egy céggel a 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanulmány elkészítésére 50 millió forint értékben, azonban a tanulmány felesleges és indokolatlan kiadást jelentett a BKV Zrt. részére. Hagyót közvetlenül akkor vették őrizetbe, amikor idén május 14-én megalakult az új parlament, és megszűnt az addig „féltve őrzött” mentelmi joga.
Horváth Évát, aki a szocialista politikus mellett főállásban a BKV-t is szolgálta, és a gyanú szerint munkavégzés nélkül csaknem 23 millió forintot kapott, más bűncselekményekkel is meggyanúsították. Lelovics Ottót az akkor még a BRFK által vizsgált eljárásban nagy vagyoni hátrány okozásával gyanúsították meg. A nyomozók olyan adatokhoz jutottak, amelyek szerint Hagyó munkatársának nyomására a BKV vezetői elérték, hogy Lelovicsot egy kommunikációs ügynökség névleg foglalkoztassa úgy, hogy a cégtől többletszámlázás elfogadásával a közlekedési vállalat fizette a bérköltségét mintegy havi kétmillió forint értékben. Lelovics ezenkívül olyan szerződések megkötésére adott utasításokat, amelyek szükségtelenek és indokolatlanok voltak a BKV számára.
A nyomozás eddigi adatai szerint ebből a körből ugyancsak a bűnszervezethez tartozott Demszky Gábor, akkor még SZDSZ-es főpolgármester volt főtanácsadója és bizalmi embere, Mesterházy Ernő, akinek a bíróság júniusban az ügyészségi indítvány ellenére, ügyvédje fellebbezésének helyt adva, megszüntette előzetes letartóztatását, sőt a házi őrizet elrendelését sem látta indokoltnak. A gyanú szerint Mesterházy rábírta a BKV vezetőit: vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. A bíróság jelezte, többször kihallgatott és a hatósággal együttműködő gyanúsítottról van szó. A gyanúsításban szereplő hűtlen kezelés bűntette és a gyanúsított felbujtói közreműködésének bizonyítása nem indokolja a kényszerintézkedést. A döntést megelőzően a Mesterházy Ernő érdekeltségébe tartozó szigligeti ingatlanokban és azok pincerendszerében tartottak házkutatást a nyomozók, és bizonyítékokat foglaltak le.
Horváth Iván ügyvédet, a Hagyó Miklóssal korábban szoros üzleti kapcsolatban álló Horváth, Lehmann és Dóczi Ügyvédi Iroda alapítóját is bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel gyanúsították meg.
Köznapi néven ugyancsak maffiabűntettel gyanúsítják a végkielégítéses „szakaszból” a november 4-ig házi őrizetben lévő Szalainé Szilágyi Eleonórát. A BKV-botrány az ő esete nyomán, a Fidesz tavalyi feljelentéseit követően pattant ki, amikor a Magyar Nemzet beszámolt a jelenleg házi őrizetben lévő Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója csaknem százmillió forintos végkielégítése, nyugdíjazása és továbbfoglalkoztatása történetéről. Idetartozik még az október 29-ig szintén házi őrizetes Antal Attila volt vezérigazgató, továbbá a szabadlábon védekező egykori helyettese, Regőczi Miklós és főosztályvezetője, Zelenák Tibor.
A többi gyanúsított közül az egyik legismertebb Tóthfalusi György, aki 2006 után, tehát a gyanúsításokban szereplő bűncselekmények elkövetésének időszakában a BKV Zrt. igazgatótanácsának elnöki pozícióját töltötte be az SZDSZ delegáltjaként. Mátay László, Horváth Éva élettársa sem volt ismeretlen, korábban a Stop.hu főszerkesztőjeként tevékenykedett. Bolla Tibort, a BKV jelenlegi gazdasági vezérigazgató-helyettesét éppen Horváth Éva ügyében gyanúsították meg, de a cég vezérigazgatója, Kocsis István kiállt mellette. Szabadlábon védekezhet Balogh Zsolt, a hűtlen kezeléssel gyanúsított korábbi megbízott vezérigazgató is.
A Központi Nyomozó Főügyészségen zajló nyomozástól független a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon folytatott nyomozás a BKV volt jogi igazgatója, az előzetesben lévő Sziebert György, Fuzik Zsolt, a szabadlábra helyezett volt informatikai igazgató és Rényi-Vámos Krisztina (a Budapest Airport egykori jogi igazgatója) tavaly decemberben tettenéréssel leleplezett vesztegetési ügyétől.