Gázai erkölcsrendészet

Az iszlám szigorú vallás, eredetileg azonban jóval kisebb volt a muzulmánok hétköznapjait meghatározó szabályok köre, mint manapság. A vallási vezetők az élet minden területéről különböző szabályokat alkottak az étkezéstől kezdve a ruházkodásig.

Ahogy Európában egyre terjed az iszlamofóbia, a muzulmán országokban is újra felemelkedőben vannak a hagyományőrzést sürgető mozgalmak. Ennek zászlaja alatt pedig a vallási vezetők és az iszlám jogtudósok még a kétes eredetű, szájhagyományokból megszilárdított szabályokon (hadisz) is túlmennek; s minden újabb kérdést a saját maguk Korán értelmezése szerint oldanak meg.
Az egyre jobban terjedő „wes-ternizáció” ellen különösen a politikai szerepet kapó radikális mozgalmak lépnek fel keményen, mint legutóbb a Gázai övezetben a Hamász. A szervezet vezetői erkölcsösségre szólították fel az övezetbeli fehérneműboltokat, a másfél milliós város kirakataiból a tervek szerint most eltűnnek a ledér öltözékű próbababák, illetve a hasonló termékeket reklámozó, sokakat felháborító plakátok.
A Hamász vezetőinek nem szándékuk ráerőltetni a Gázai övezet lakosaira az iszlám szabályait, sőt. A rendőrségi szóvivő, Ayman Al-Batniji szerint csak és kizárólag a hétköznapi emberek panaszainak és elvárásainak tesznek eleget. Kijelentésének valóságalapját némileg kétségessé teszi, hogy az utóbbi időkben a gázai erkölcsrendészetnek több olyan megmozdulása volt, amelyekkel a palesztin lakosság mondhatni nem értett egyet. A „hétköznapi ember” ugyanis egyáltalán nem a többséget jelenti, inkább a Hamász szélsőséges támogatóit. Gázában 2007 óta többször oszlattak már fel könnyűzenei koncerteket, kényszerítettek hagyományos öltözékbe nőket, múlt héten pedig a közterületeken való vízipipázás jogától fosztották meg a gyengébbik nemet, ez utóbbi ugyanis Al-Batniji szerint „sérti a hagyományokat és akár váláshoz is vezethet”.
Az iszlám világ más helyein is volt már példa különös „hagyományőrző” tilalmakra a Nyugat (vagy akár a sátán) termékeivel szemben. Az élet minden területére kiható törvények rengeteg – számunkra is ismerős – szabályt tartalmaz, ilyen például a napi ötszöri imádkozás, alkoholos italok fogyasztásának tilalma és így tovább. Ám a szigorú, de már teljesen elfogadottnak tekintett rendelkezések mellé sokszor születnek újak, és ha nem is kerülnek be az „adatbázisba”, akkor is érdekes eseti példákkal szolgálnak.
S megint csak olyan helyeken, ahol radikális iszlám csoportok politikai szerephez jutnak. Komoly büntetésre számíthat például Szomália déli területein az, akit rajtakapnak illegális termékek kereskedelmén vagy fogyasztásán. Amikor pedig ilyentermékekről beszélünk, nem csak a kábítószerekre kell gondolni, jó egy éve már a cigaretta is tiltólistás az országban, de felveszik itt a harcot a Nyugat kulturális agressziója ellen is. Szomáliában tiltottak a számítógépes játékok, amelyek „elpusztítják a társadalmi hagyományokat”. Tilos nézni a futball-világbajnokságot (a rendelet kihirdetését követő forrongásokban több elszánt szurkoló is életét vesztette), illetve angolul tanulni. Szomália a zenét magát is iszlámellenesnek kiáltotta ki.
E példákból is látszik, hogy a „hagyományőrző” vallási vezetők kezdenek átesni a ló túloldalára; intézkedéseik csak a keményvonalas iszlamistáknak kedveznek.