Gyógyító lovak

Mindegy, hogy fiú lesz vagy lány, csak legyen egészséges – szokták mondani a babát váró szülők. Néha azonban az élet úgy hozza, hogy ez a kívánság nem valósul meg. Előfordul, hogy ahogy nő a csöppség, különböző pszichiátriai betegségek jelei mutatkoznak, mint például az autizmusé, a magatartászavaré, a hiperaktivitásé és figyelemzavaré, vagy esetleg a kötődési zavaroké. Ezeken a betegségeken azonban egyre több sikert elérve segít a lovas terápia.

A pilisszántói Légrádi tanyán beszélgettünk Kardos Edina pszichológussal, aki 2004 óta lovas pszichoterapeutaként is dolgozik. Körbevezet a tanyán, a karámnál pedig Apacs fogad minket, a csapatfőnök. – Egymással, egy hierarchikus rendszert alkotva élnek a lovak – mondja Edina, ezután pedig Apacs finom testjelekkel elküldi a ménes többi tagját, hogy az esetleges simogatást és figyelmet ő gyűjtse be. A szakember hozzáteszi: a terápiás lovak számára különösen fontos, hogy ménesben éljenek, a pszichoterápiás munka alapját képezi a köztük lévő hierarchikus kapcsolatrendszer és a folyamatos nonverbális kommunikáció. Közben folytatjuk a beszélgetést Edinával, aki hazánk első végzett lovas pszichoterapeutája. Azt mondja, az igazi oka annak, hogy elkezdett lovakkal dolgozni, az, hogy van egy nyolcéves autista kisfia.
A lovas terápiának négy ága van: a hippoterápia, ami a mozgássérültek rehabilitációját segíti, a gyógypedagógiai lovaglás, a parasport és a lovas pszichoterápia. Edina ez utóbbival foglalkozik tanyáján, vagyis a lovat mint co-terapeutát pszichés problémák kezelésére használják. – Amikor egy új páciens jön, már a lóval való első találkozás rengeteg információt ad a beteg állapotáról, hiszen a ló arra reagál, ami belül van, nem pedig arra, amit mutatni szeretne – kezdi el mesélni a terápia lényegét a szakember. Amikor egy páciens először ül fel a lóra, általában félelemmel vegyített öröm és izgalom jelenik meg az arcán Edina állítása szerint. Mint mondja, nagyon fontos, hogy a beteg motivált legyen arra, hogy lóval dolgozzon, hiszen csak ebben az esetben lehet sikeres a terápia. – A ló hihetetlen módon meg tudja fogni a gyerekek figyelmét, például egy viselkedésproblémás gyereknél sokkal könnyebb elérni a ló által, hogy együttműködjön és szabályokat tartson be. Az állat körül a be nem tartott szabályok (például, hogy nem szaladgálunk a lovak mellett) azonnali valós, veszélyes következményekkel járnak, ezért a gyerekek hamar rájönnek, hogy érdekük betartani azokat. Azután, ha betartotta, már csak annyi a dolgunk, hogy megerősítsük, megdicsérjük érte. Végső soron ha nem tart be egy szabályt, akkor én mondhatom neki, hogy ebben az esetben nem ülhet fel a lóra. Így más fénybe helyezzük a dolgokat, ami a ló nélkül nem menne – fejti ki Edina. Ez pedig hatalmas dolognak számít egy viselkedészavaros gyereknél. Edina azt mondja, emellett az is segíti a munkát, hogy a ló iránt érzett tiszteletből a terapeuta is kap, hiszen ő is része a lovas helyzetnek.
Miközben beszélgettünk Edinával, megérkezett Marci, aki két éve kezdett járni hozzá terápiára, ugyanis autista. Marci nemsokára hatéves lesz, és amikor idejöttek, egyáltalán nem beszélt. – Eleinte csak ült a lovon, és nem volt semmilyen reakció – mesél a kezdeti nehézségekről a szakember, de gyorsan folytatja is közös útjuk történetét. – Aztán lassan elkezdett mosolyogni a lovon, majd kézjelekkel mutatta, hogy merre akar menni; most már beszél, feladatokat old meg és válaszol a kérdésekre. Ez hatalmas fejlődésnek mondható annak ellenére, hogy a fejlődés üteme mindenkinél más – fejti ki.
Miután Marci lecsutakolta Masnit (a fehér és barna színben pompázó pónilovat), és megvoltak a bemelegítő feladatok, elindulunk a tereplovaglásra. Ide már Beke Szilvia pszichológus, lovasterapeuta-gyakornokkal megyünk, aki arról beszél, pontosan milyen feladatokat is végeznek a lovon. – Például szoktunk babzsákot dobni egymásnak, ami az együttműködést fejleszti, de a feltérdelést és a felállást is szoktuk gyakorolni a lovon, ami a bizalom kialakulását ösztönzi – magyarázza a pszichológus. Miközben a gyönyörű zöld tájon sétálunk, Marci folyamatosan mosolyog és verseket, mondókákat mond Szilvivel. A majd egyórás foglalkozás után Marci ugyanúgy, mint az elején, leápolja a lovat, és csak azután indul haza.
Persze, mint az élet minden területén, a pénz itt is szerepet játszik. Szilvia elmondja, hogy egyelőre a szülők támogatják munkájukat, aminek ugyan örülnek, de ez egyben azt is jelenti, hogy a hátrányos helyzetben élők nem tudják kifizetni ezt a gyógymódot. Ezért most, egy alapítvánnyal együttműködve, pályázatokon keresztül próbálnak a rászoruló családoknak támogatást keresni, hogy így még több beteg gyereken segíthessenek.