Jónyer István hatvanévesen is az asztalnál

Ma ünnepli 60. születésnapját Jónyer István világbajnok asztaliteniszező – aki olimpiai bajnok is lehetett volna, ha a sportág már az 1970-es évtizedben felkerül a játékok műsorára. Hisz Jónyer akkoriban négyszer söpörte be a vb-aranyat, egyszer egyéniben, kétszer férfi párosban és egyszer csapatban. Az 1975-ös kalkuttai vb-n egyesben és Gergely Gáborral az oldalán párosban is diadalmaskodott – korábban, 1971-ben Klampár Tiborral nyert Nagojában –, az asztalitenisz hívei számára azonban talán az 1979-es csapatarany a legemlékezetesebb, Phenjanból. További különlegességet ad e sikereknek, hogy mind a négy a manapság már-már verhetetlen távol-keletiek otthonából származik. Jónyer azért Európában is tarolt, az Eb-ken szintén négy bajnoki címet szerzett.
Miskolci születésű lévén húszéves koráig a DVTK-ban játszott, aztán a fővárosba csábították, ahol a Budapesti Spartacusba igazolt. „Pályafutásom csúcsa egyértelműen az egyéni vb-cím. Akkoriban 12-14 órákat edzettem naponta, és nemcsak fizikailag, de mentálisan is olyan jó állapotban voltam, hogy tudtam: senki nem tud legyőzni. Erre az önbizalomra szükség is volt, hiszen háromszor is, többek között a döntőben 0-2-ről fordítottam. A másik legkedvesebb emlék a phenjani csapatdiadal, amikor Klampár Tibivel és Gergely Gáborral úgy lettünk világbajnokok, hogy kétszer is legyőztük a kínaiakat” – idézte a régi, daliás időket a távirati irodának nyilatkozva.
Jónyer olykor ma is beszáll Stuttgartban egy alacsonyabb osztályú csapatba, ahol 20-22 évesekkel veszi fel a küzdelmet – „természetesen” még mindig százszázalékos mérleggel.