Uniós fejcsóválás. Sajnálattal vette tudomásul Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, hogy a szlovák parlament nem szavazta meg a Görögországnak kilátásba helyezett kölcsönt, amely Szlovákia esetében 814 millió euró lett volna a korábbi szlovák kormány által aláírt vállalás szerint. Az EU biztosa úgy véli, a „szlovák magatartással” minden bizonnyal foglalkozni fog a pénzügyminiszterek tanácsa, s az eurót használó államok csoportja is. (N. S.)
Az ET dokumentuma „elfogadhatatlannak” és a „nyelvi charta szellemével ellentétesnek” minősíti azt a szlovák gyakorlatot, hogy a nemzeti kisebbségek csak olyan településeken használhatják hivatalos kapcsolatban anyanyelvüket, ahol arányuk meghaladja a húsz százalékot. A miniszteri bizottság külön kifogásolta, hogy még ezeken a településeken sem használhatják a kisebbségek anyanyelvüket például a gazdasági életben, még ha „a szerződő felek egyazon nemzetiséghez tartoznak is”, és felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy „küszöböljék ki ezeket a korlátokat”. Az ajánlások azonban kitérnek az államnyelvtörvényben megfogalmazott korlátozásokra is, például a kisebbségek nyelvén sugárzó televíziós adások esetében arra a kötelezettségre, hogy mindennek azonos időben szlovák nyelven is el kell jutni a nézőhöz – például feliratozással –, ami „ésszerűtlen” és a sajtószabadságot is korlátozza, hiszen ilyen körülmények között kizárt az élő adások közvetítése. Azt is javasolja az ET dokumentuma, hogy javítsák a kisebbségi iskolák pedagógusainak a képzését, továbbá a kisebbségek közoktatásával foglalkozó központok létrehozását is fontosnak tartja.
Az ajánlásokról mint az új szlovák kormány céljairól az elmúlt napokban többször is nyilatkozott Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségi kormányalelnök, a Most – Híd szlovák–magyar párt alelnöke. Ennek ellenére a kormány ülésén olyan határozat született az ET dokumentumával kapcsolatban, hogy az ajánlásokat a kulturális és oktatásügyi minisztérium, illetve a kormány alelnökének hivatala fogja értékelni és 2011 végéig dolgozza ki azt a javaslatot, amely tartalmazza majd, mi valósítható meg belőlük. Ez pedig azt jelenti, hogy az elkövetkező másfél évben a szlovákiai kisebbségek nem várhatják az államnyelvtörvény szigorának csökkentését.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke „sajnálatosnak” tartja, hogy a Most – Híd kormánytagjai nem emeltek vétót a döntés ellen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!