A tizenöt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett gyanúsítottak, vádlottak sorsát befolyásolhatja az a kidolgozás alatt álló törvénymódosítási javaslat, amely szerint a jogerős ítéletig előzetes letartóztatásban tartanák a terhelteket. A fideszes indítvány várhatóan ősszel kerül az Országgyűlés elé, megalkotói szándéka szerint felgyorsíthatja majd a bíróságok büntetőeljárásait is – tudta meg lapunk. Mint arról beszámoltunk, július 1-jétől négy évre helyezhetők előzetesbe a súlyos bűncselekmények elkövetői, illetve a bűnszervezetek tagjai. Az új javaslat ezt akarja kiváltani, mert a bíróságok a legfeljebb alkalmazható három, illetve jelenleg négy év alatt sem tudnak számos eljárást befejezni, ezért veszélyes bűnözőket kénytelenek hazaengedni. A házi őrizetbe vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alá kerülő terheltek megszökhetnek, vagy befolyásolhatják a büntetőeljárást. Az sem szerencsés, ha az előzetes letartóztatásban lévők ügyeiben négy év alatt sem hirdetnek elsőfokú ítéletet – mondta el lapunknak Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. A honatya szerint a törvénymódosítással elkerülhető a vádlottak szökése, ugyanakkor értelmüket vesztik azok a védői praktikák – újabb és újabb indítványok, tanúk, szakértők bevonása –, amelyek sokszor csak az időhúzást szolgálják. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény korábban is úgy rendelkezett, hogy az előzetesbe helyezett terheltek ügyeiben három éven belül elsőfokú döntést kell hozni, de számos eset igazolja, hogy a bíróságok rendszeresen kifutnak az időből. Ha ezek a csúszások nem a bíró hibájából történtek, akkor elmaradt a felelősségre vonás. Többször bebizonyosodott azonban, hogy a tanácsvezetők okoztak időveszteséget, és a vizsgálatok után számos fegyelmi eljárás is indult. Az Áder János EP-képviselő javaslatai alapján készülő módosító indítványhoz Gulyás honatya kiegészítést is csatol: ha az elsőfokú ítéletet a vádlott és az ügyészség is tudomásul veszi, akkor a bíróságnak elég lenne egyszerűsített indokolással lezárni az ügyet, az eddigi több száz vagy több ezer oldalas iratok helyett. Gulyás szerint a büntetőeljárásról szóló törvény is megérett a felülvizsgálatra: a tervezett módosítások bevezetésével megszűnne az az állapot, hogy a bírósági bizonyításkor lényegében megismétlik a nyomozati szakaszt. Ugyanígy egyszerűsíteni lehetne a rendőrségi kihallgatások szabályait is, mert jelenleg a gyanúsítottak jogainak ismertetése három-négy oldalt tesz ki a jegyzőkönyvekben.
A határozatlan idejű előzetes letartóztatás nem ismeretlen Európában, a balti államokban alkalmaznak hasonló kényszerintézkedést. Gulyás Gergely ugyanakkor Brüsszel és az Országgyűlés ellenállására is számít az ügyben. Az új törvényt várhatóan októbertől tárgyalja a parlament, és – ha elfogadják – január 1-jétől léphet hatályba.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
