Pár ezer forint is számít – s nem csak az adósoknak, hanem a hitelezőknek is. A pénzükre váró személyek és vállalkozások azonban eddig inkább veszni hagyták öt-, tíz- vagy húszezer forintos kintlevőségeiket, főként, mert a követelések behajtása drága és időigényes volt. Június elseje óta azonban a lassabban dolgozó bíróságok helyett a közjegyzők bocsátják ki, méghozzá napok alatt a tartozások beszedését elindító dokumentumokat, az úgynevezett fizetési meghagyásokat.
Az eddigi adatokról az országos közjegyzői kamara elnökét kérdeztük. Tóth Ádám elmondta, hogy júniusban nagyjából nyolcezer fizetési meghagyás kibocsátását kérték az ügyfelek. Júliusban viszont már harmincezer kérelemmel keresték meg a közjegyzőket, ami kifejezetten magasnak mondható. Különösen annak fényében, hogy az év hetedik hónapjában már tartott a bíróságokon az ítélkezési szünet, és az ügyvédek jelentős része szabadságon volt. Ha a bírósági munka újra elindul, a fizetési meghagyások iránti kérelmek száma feltehetőleg tovább emelkedik. A kamara elnöke szerint szeptemberben akár hatvanezer beadvány is érkezhet. Az eddigi 38 ezer kérelemből egyébként 17 ezret intéztek el.
A közjegyzőkhöz forduló ügyfelek általában húsz-harmincezer forintos összegeket szeretnének viszontlátni, de akadnak ennél kisebb és nagyobb tételek is. Némelyek öt-hat ezer forintról szóló fizeési meghagyás kiadását kérték, mások százezres, milliós kintlevőségeik behajtását indították el. A korábbi évekkel ellentétben tehát már a csekély összegű tartozásokat sem hagyják veszni a közjegyzőket megkereső hitelezők, akik között vannak közüzemi szolgáltatók, kis- és közepes vállalkozások, valamint magánszemélyek is. A kamarai elnök ezt azzal magyarázza, hogy míg a bíróságok általában fél, háromnegyed év alatt készítették el a fizetési meghagyásokat, addig a közjegyzők az elektronikus úton érkezett kérelmeket három napon belül intézik el, míg a papíron vagy szóban előterjesztett igényekről tizenöt napon belül döntenek. Így három hónap alatt akár meg is indulhat a végrehajtás az ellen az adós ellen, aki nem hajlandó kiegyenlíteni tartozását.
Az új rendszer – véli Tóth Ádám – gátat vethet a körbetartozások terjedésének, és alkalmas eszköz lehet a cégbedöntésből élők széles tábora ellen. Az elnök szerint ugyanis több ezerre tehető azok száma, akik abból tartják fent magukat, hogy társaságukat felszámoltatják, s a hitelezőknek egy fillért sem hagynak. A vagyont más cégekbe mentik át, ügyelve arra, hogy később se az adókat, se más tartozást ne lehessen rajtuk bevasalni. Tóth Ádám úgy véli, állami listát kellene készíteni azokról a személyekről, akik számos céget döntöttek már be a hitelezők kifizetése nélkül, a névsort pedig több közintézmény internetes oldalán is nyilvánosságra hozhatnák.
– Efféle lista kialakítását kizárólag törvény írhatná elő, a cégeltüntetőkről készített kimutatás kiállná az alkotmányosság próbáját – mondta kérdésünkre Freidler Gábor adatvédelmi szakértő. Az ügyvéd magyarázatként hozzátette: a gazdaság jogtiszta működéséhez fűződő társadalmi érdek fontosabb, mint a társaságaikkal csalárd módon trükköző üzletemberek személyének védelme. A jogi képviselő szerint a lista gondolata beleillik az elmúlt évek törvényalkotásának folyamatába. Tavaly óta él például az a passzus, amely kimondja, hogy azok a cégvezetők, akik felszámolásba vagy végelszámolásba vitték vállalkozásukat, több évig nem irányíthatnak más társaságot. Emellett az állam most is közzétesz bizonyos feketelistákat, időről időre közlik például az adótartozásukat ki nem egyenlítők nevét. Freidler Gábor ugyanakkor kiemelte: a nyilvános közzététel igen súlyos szankció, így a legapróbb részleteket is pontosan meg kellene határozni. Egyebek mellett azt, hogy kik és mi miatt kerülnek fel a szégyenfalra.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: a vállalkozások felszámolásba kergetése a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, ugyanakkor a gyors és különösebb ellenőrzés nélküli cégbejegyzések is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy szinte kezelhetetlen mennyiségben jönnek létre vállalkozások hazánkban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
