Magyar kézművesség 2010

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban negyvenöt magyar kézművesszakma, népművészeti ág kétszáznál több kiállítójának alkotásai láthatók augusztus 27-ig a Magyar Kézművesség 2010 és a Kézművesség az egyházművészetben című tárlaton. A kiállítás hétfőn nyílt, ekkor adták át a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint a Hagyományok Háza szakértői által megítélt díjakat a legszebb autentikus és művészi értékű tárgyak alkotóinak.

A neten is. A Mi Otthonuk című lakberendezési lap képviselője idén először felajánlotta a kiállítóknak, hogy a magazin honlapján öt-öt alkotásuk fotóját és rövid leírását ingyenesen szerepeltethetik a kézművesség és a népművészet népszerűsítése érdekében. A felajánlás érdekessége, hogy a világ legtekintélyesebb képzőművészeti internetes blogoldala, a F-F-F-Found hasonló elven működik, s hozott világsikert a négy-négy megvásárolható alkotásukat bemutató művészeknek és az alapítóknak egyaránt.

Fekete Balázs, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kézműipari tagozatának elnöke köszöntőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy aki nem ismeri a múltját, annak nem lesz jövője sem. Ezért arra biztatja az önkormányzatokat, művelődési házakat, múzeumokat, hogy fogadják be a környékükön működő iparművészek, népművészek, alkotó közösségek, szakiskolák, szakközépiskolák hagyományőrző és a hagyományból ihletet nyerő műveit. Mint mondta, el tudná képzelni, hogy a most a Vajdahunyadvárban kiállított anyag vándorkiállításként járja az ország kiállítóhelyeit, és így százezrek láthassák az éves termést.
Szűcs György, az IPOSZ elnöke a most tizenhetedszer megrendezett Magyar Kézművesség kiállítás kapcsán a kezdeteket idézte fel, amikor a rendszerváltás utáni első sokkból felocsúdva az alkotóművészek, kézművesek arra eszméltek, hogy a Mekk mesterek kora lejárt, ideje specializálódni, ideje a képzelőerőnek és az egyéni ötleteknek, tehetségnek teret engedni. Szűcs György beszélt arról is, hogy a gazdasági világválság tovább nehezítette az amúgy is nehéz körülmények között dolgozó kézművesek, iparművészek, népművészek helyzetét, de reméli, hogy a mostani megrázkódtatások nem ismétlődnek meg még egyszer. Kimondta azt is, miben áll a kézműves büszkesége: nemcsak kigondolni tud valamit, s aztán mást utasítani, hanem maga készíti el, amit megálmodott.
A kézművesek-népművészek seregszemléjén a kiállításra bezsűrizett alkotók nagyjából tíz százaléka vihetett haza valamilyen díjat, négyen (Kiszel Árpád ceglédi asztalos, Luktorné Holló Éva veszprémi szövő, Kajla Ferenc tatai kőfaragó és a budapesti Esély Kövessi Erzsébet Szakképző Iskola Kosárfonó és fonottbútor-készítő szaka) a legjobbaknak járó elismerést érdemelték ki. Az ötvenezer forintos pénzjutalmat azonban egyelőre nem tudták átvenni. Az történt ugyanis, hogy Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter márciusban levélben az eddig évente az OKM közművelődési osztálya által felajánlott 200 ezer forintra még ráígért ötvenezer forintot, bár tudta, hogy ezt az összeget már nem az ő minisztersége alatt fogják kifizetni. A kormányváltást követően létrejött Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a korábbi OKM utódja ki kívánja fizetni a Hiller által megígért összeget, de a minisztériumi átszervezések miatt erre csak később kerülhet sor. A kiállítók által a helyszínen megszavazott Aranyfokos, illetve Kristály díjat az idén Kiszel Árpád asztalos és Adonyi Kata ruhakészítő vehette át.