Pannon PPP-konstrukció – így jellemezte lapunk megkeresésére a most ellenőrzött beruházásokat Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium PPP-felügyeletért felelős államtitkára. A kifejezés az elmúlt években a magántőke bevonásával létrehozott állami projektekre vonatkozik, amelyek úgy valósultak meg, hogy azok mögül hiányzott a megfelelő törvényi háttér. A hazai konstrukciók egyáltalán nem követték a Nyugat-Európában jól működő modelleket.
Az államtitkár szerint sok PPP-beruházásunk esetében – a máshol bevett gyakorlattal ellentétben – a magánbefektető szinte semmilyen kockázatot nem vállalt, így abból gyakorlatilag mindent a magyar államnak kellett viselnie. A magasabb kockázat ellenére nemhogy olcsóbban, hanem a nyugat-európai mintákhoz képest többszörös áron valósultak meg itthon a beruházások.
*
Hegmanné Nemes Sára kifejtette, a konstrukció jellegéből adódóan (a magánbefektető által létrehozott beruházást az állam húsz-harminc éven át visszabérli) általánosan elfogadott, hogy a projekt nagyjából 1,2-szer kerül többe egy „hagyományos” módon lebonyolított beruházásnál. Ugyanakkor a fejlesztési tárca a hazai projektek átvizsgálásánál azt tapasztalta, hogy nálunk a nemzetközi átlagnál két-háromszor drágábbak a beruházások. Az államtitkár kiemelte, a PPP-konstrukciós beruházások üzemeltetését senki nem ellenőrzte, számos alkalommal hiányoztak a megfelelő biztosítékok, illetve fontos dokumentumok is.
– Az elszámoltatás részeként valamennyi már elkészült, folyamatban lévő és előkészítés alatt álló PPP-beruházást megvizsgálunk – húzta alá Hegmanné Nemes Sára, emlékeztetve: az M5-ös és az M6-os autópálya projektje mellett a korábbi oktatási tárca mintegy száz esetben alkalmazta a PPP-konstrukciót felsőoktatási vagy kulturális intézmények esetében. Más minisztériumok sportpályákat vagy börtönöket építtettek ezzel a megoldással. Az államtitkár rámutatott, az MSZP-kormányzás utolsó hónapjaiban – áprilisban és májusban – még több ilyen szerződést is aláírtak. – Jó néhány beruházást körbebástyázott az előző kormány különféle szerződésekkel, de mindent megteszünk, hogy az állam számára előnytelen megállapodások a jelenlegi konstrukcióban ne valósulhassanak meg – jelentette ki a tárca felelőse.
Jelenleg három előkészítés alatt álló PPP-projekt leállítását javasolta a fejlesztési minisztérium a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve. Az egyik ilyen az Erkel Színház, ahol egyetlen beruházó szállt volna be a beruházásba, amelynek tulajdonosi hátterében offshore cégek is álltak. A beruházás így nagyjából a reálisnál háromszor magasabb áron valósult volna meg. Már a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésekor állították le a Nemzeti Kiválóságok Kollégiumának PPP-konstrukciós beruházását. Mint Hegmanné Nemes Sára fogalmazott, a projekt nemes célt szolgál, de a megvalósítás módja előnytelen lett volna az állam számára, mivel végül csak egyetlen – ugyancsak offshore hátterű – társaság maradt a kivitelezésre.
A minisztériumok szintén nem javasolták a Magyar Nemzeti Múzeum mélygarázsának PPP-konstrukciós kialakítását.
Mindezen felül az államtitkár három olyan esetet is említett, ahol a gyors beavatkozásra van szükség az elhibázott PPP-modelleknek köszönhetően. Ilyen a gödöllői egyetemen végzendő, csaknem hatmilliárd forintos beruházás, melynek szerződését májusban írták alá, ám a vizsgálat során kiderült, az ügyet alaposabban át kell tekinteni a folytatás előtt. A Budapesti Műszaki Egyetem két épülete szintén PPP-konstrukcióban valósult volna meg. Ám a kettőből csak a Q1 jelzésű készült el, a Q2-esnél félkész állapotban, pénz hiányában leállt a kivitelezés. Az államtitkár szerint itt szintén sürgősen át kell gondolni a megvalósítás továbbvitelének lehetőségeit. Hasonló a helyzet a Semmelweis Egyetem kollégiuma esetében, ahol szintén félkész állapotnál derültek ki a finanszírozási problémák, így ez is gyors beavatkozást igényel.
– Csak az autópályás PPP-beruházások évente körülbelül százmilliárd forintba kerülnek az államnak. Harminc év alatt ez már háromezermilliárd forintot jelent. Ez olyan összeg, aminek a sorsát mindenképpen kezelni kell – emelte ki Hegmanné Nemes Sára. Hozzáfűzte, ősszel befejezik valamennyi PPP-beruházás átvizsgálását, majd rátérnek ezek részletes szabályozására is. Az államtitkár szerint a kormány alapos mérlegelés után, az átvilágítások tapasztalatainak ismeretében dönthet arról, akar-e további PPP-s projekteket. Természetesen kizárólag a már bevált, nyugat-európai minták alapján. Aláhúzta, hogy a zajló felülvizsgálat semmiképpen sem jelenti az autópálya-építések vagy a más forrásból finanszírozott, egyéb állami beruházások általános leállítását.
Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az elmúlt években szinte valamennyi PPP-beruházásról megállapította, hogy azzal csak a magánszféra járt jól, az állam nem. A legismertebb hazai projektek, így az M5-ös autópálya, a Papp László Budapest Sportaréna, valamint börtönök és kollégiumok építkezését megvizsgálva a számvevők rendre arra jutottak, hogy az előnytelen szerződések miatt az adófizetőket kár érte. Az ÁSZ azt is nehezményezte, hogy az állam kontójára kötött és a magáncégek érdekeit szem előtt tartó megállapodások miatt felelősségre vonás nem történt. A számvevők legutóbb a PPP-konstrukcióban elkészült sportberuházásokról fogalmaztak meg kritikákat arra hivatkozva, hogy az építések során elmaradt a versenyeztetés, így végül jóval drágábbak lettek a vártnál.
