Ily körülmények közt s ha tekintetbe vesszük, hogy a vándorlások is mintegy 150–200.000 embert vonnak ki évente az országból, tisztán áll előttünk, hogy Magyarország depopuláció küszöbén áll. Árvamegyében pld., ahol a természetes szaporodás alapján kiszámított összes népesség 1906-ról 1907-ra még emelkedett, már a tényleges, a vándorlások figyelembevételével kalkulált népesség száma megcsappant. – Egy francia író szerint minden depopuláció kivándorlással kezdődik és minden kivándorlás depopulációt von maga után.
Tehát így áll a dolog; pedig ma sem panaszkodhatunk arról, hogy túlsokan laknák ezt az istenáldotta földet, mely 4-szer, 5-ször és még többször annyi embernek tudna nem száraz, de vajas kenyeret adni, – nem a mai viszonyok között persze, hanem ha jönne megint egy Széchenyi, és sok mindent felforgatna, megváltoztatna ebben az országban.
Ha már most a kivándorlás népesedési hatásainak szemlélésébe vagyunk elmélyedve, talán ez a legjobb alkalom, hogy egy futó pillantást vessünk arra is, vajjon mily mértékben vannak a nemzetiségek érintve a kivándorlás által, minő behatással van az emigráció nemzetiségi viszonyaink alakulására.
(…) egyrészt a magyarság sokkal csekélyebb arányban vándorol ki, mint amin az össznépességhez való aránya, másrészt pedig ezen utóbbi arány egyre emelkedik, míg az előbbi (a kivándorlásé) tendenciájában ingatag, hol emelkedik, hol esik. Ezzel szemben a németeknek és oláhoknak kivándorlása évről-évre emelkedik, számarányuk ellenben az egész népességhez viszonyítva egyre csökken. Sőt talán abban sincs túlzás, ha azt állítjuk, hogy a magyarságnak a hazai nemzetiségekhez képest oly rendkívül magas termékenysége, részben legalább, a kivándorlás alakulására vezetendő vissza. Hiszen a magyarságra, mely 1900-ban a népességnek csak 45.4%-át tette, ugyanekkor a természetes népszaporodásnak 55.54%-a esett, míg a kivándorlásban aránylag sokkal számosabban szereplő horvátok népszaporodása az összes szaporulatnak csak 0.81%-a volt, noha maga a nemzetiség az összes lakosságnak több, mint tízszer ekkora hányadát, 8.7%-át tette ki. Újra hangsúlyozom: az ily rendkívüli eltéréseket hiba volna kizárólag a kivándorlással magyarázni, de nem csekélyebb tévedés, ha ezt a szempontot egészen elhanyagoljuk.
(Neményi Bertalan: A magyar nép állapota és az amerikai kivándorlás, 1911)
origo.hu
Nem bírnak leállni: megérkezett az újabb Kollár Kinga-botrány
