Moszkva ellensége

Doku Umarov a csecsen függetlenségért két háborúban is harcolt szeparatista vezetői gárda egyik utolsó élő tagja. Moszkva első számú ellensége, akinek a számláját a terrorakcióktól az emberrablásig bűnök sora terheli. Vállalta a Nyevszkij expressz tavalyi felrobbantását, és a moszkvai metróban elkövetett idei két merényletet is. Nevéhez kötődik a 90 halottat követelő 2004-es Nazrany elleni támadás is. Nemrégiben az Egyesült Államok is terroristává nyilvánította.
Az 1964-ben született Umarov a grozniji kőolajipari egyetemen végzett. Az első csecsenföldi háborúban a dandártábornokságig vitte, majd a szeparatista kormány biztonsági tanácsának elnökévé nevezték ki. Harcolt a második csecsen háborúban is, és szoros kapcsolatot alakított ki Samil Baszajevvel. A szeparatisták vezetője Abdul Halim Szajdullajev 2006-os likvidálása után lett. Meghirdette a Kaukázusi Emirátus elnevezésű, el nem ismert iszlám államot, és kinevezte magát annak emírjévé.
Életútja jól példázza a szeparatisták radikalizálódását. Amikor 1994-ben hazafiként fegyvert fogott, még imádkozni sem igen tudott, s sokáig tagadta azt is. A Kaukázusi Emirátus kikiáltásakor azonban már szolidaritást vállalt az afganisztáni, palesztinai, szomáliai és iraki testvérekkel. Végleg letért a hazafiság és a függetlenségi harc útjáról, s maga mögött hagyva a nemzeti ideológiát, már jó ideje az iszlám fundamentalizmus híve.