Munkahelyeket teremthet az egykulcsos adó

A térség legversenyképesebb országává válhatunk, ha a kormány bevezeti az egykulcsos jövedelemadót – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentését alátámasztják a régióbeli államok tapasztalatai: ahol így alakították át az adózást, csökkent az adócsalások száma, több munkahelyet hoztak létre, és javult az államháztartás állapota.

Széchenyi-terv újratöltve. Ma hirdeti meg Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter az Új Széchenyi-tervet, amelyet egyúttal vitára is bocsátanak. A civil konzultáció az idei év végéig tart, ennek során a kormány egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel, amelyek részletezik a program iránti igényeiket. Az országot fellendítő korábbi sikeres program továbbfejlesztve, egy új pályázati rendszerrel áll majd a hazai vállalkozások rendelkezésére, s az elérhető forrás is több lesz most, mint 2001–2002-ben. Az Ecostat gazdaságkutató intézet kimutatása szerint az első Széchenyi-tervnél kiosztott egyforintnyi állami támogatás négyforintnyi hazai beruházás elindítását segítette elő. (K. T. L.)

Januártól átállunk az egykulcsos adórendszerre – jelentette ki hétfőn a köztelevízió Az Este című műsorában Orbán Viktor. A kormányfő egyúttal cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kabinet elhalasztja a 16 százalékos személyi jövedelemadózás bevezetését. A miniszterelnök közölte: az új, egykulcsos adórendszer támogatja a családokat, s minden idők legalacsonyabb adókulcsát tartalmazza majd. Orbán Viktor szerint a közteherviselés átalakításával nagy lépést teszünk afelé, hogy a magyar gazdaság Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává váljon.
A nemzetközi felmérésekből kiderül, hogy az egykulcsos adózás meghonosításával Magyarország a térségbeli versenytársak példáját követi. Régiónkban ugyanis mások mellett Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Bulgáriában, valamint a Baltikumban és Oroszországban is egy adómértékkel számolnak. Ráadásul az efféle adózás előnyeit Lengyelországban is felismerték, ahol – hazánkhoz hasonlóan – szintén tervezik az egykulcsos rendszer bevezetését. Azaz a térség döntéshozói egyértelműen az egykulcsos adózás kialakításában látták gazdasági fellendülésük zálogát.
Szlovákia, Csehország és Oroszország példája bebizonyította, hogy az elképzelés helyes. Északi szomszédunknál – más intézkedések meghozatala mellett – 2003–2004 táján tértek át az egykulcsos adóztatásra. Az alacsonyabb közteher ellenére egy évvel később Szlovákiában már nőttek a személyi jövedelemadóból származó bevételek, amit egyértelműen az adócsalás látványos visszaszorulásával magyaráztak. Emellett a terhek enyhítése gyorsan mozgásba hozta a gazdaságot, s e fellendülés tartós maradt. Az egykulcsos adó miatt megnövekedett állami bevételek pedig javították a manapság oly nagy fontosságú államháztartási hiányt.
Oroszországban is a szlovákhoz hasonló eredményt hozta az adórendszer átalakítása. Ott 2001-ben tértek át az egykulcsos módszerre, s az adócsökkentést követő esztendőben ötödével növekedett az adó címén befolyt összeg. A nemzetközi elemzések rámutatnak: Oroszországban az adóbevételek nem az ellenőrzések szigorítása, hanem kizárólag az adócsökkentés miatt emelkedtek. Romániában és Csehországban is hasonló folyamatok zajlottak le. A cseh szakemberek egy nemrégiben megrendezett hazai konferencián úgy fogalmaztak: az egykulcsos adó bevezetése igen kedvező hatású volt, ugyanis az adófizetési hajlandóság nem esett vissza, ám az adócsalások száma érezhetően csökkent. Az egykulcsos rendszer ugyanis egyszerű, így kevesebb kiskapun bújhatnak ki a magánszemélyek a közteherviselés alól.
A nemzetközi felmérések szót ejtenek arról is, hogy az egy kulcscsal számoló adórendszer munkahelyeket is teremt. Csehországban azonnal bővült a termelés, Szlovákiában pedig már az adóreform bevezetésének évében növekedett az álláshirdetések száma. Ez nem kis részben a külföldi befektetők megjelenésével magyarázható. Hazai szakemberek rámutattak: a tőkés vállalatok között ádáz verseny dúl az adócsökkentő országokért. Az a cég ugyanis, amely elsőként települ olyan államba, ahol a térség más országaihoz képest kisebb a közteher, könnyen lekörözheti a konkurenciát.
Éppen ezért mutatkozik már most komoly érdeklődés a magyar adócsökkentés és Magyarország iránt a befektetők körében. Ha az Orbán-kormány 16 százalékos személyi jövedelemadózást vezet be, régiónkban hazánk lesz az egyik legkisebb terheket szedő, jó infrastruktúrával rendelkező állam – megelőzve a 19 százalékot elvonó Szlovákiát. Ezért a hozzáértők úgy látják: az egykulcsos adóval Magyarország lehet a térség legversenyképesebb, legkeresettebb állama.