Valószínűleg csak az államadósság bruttó számait veszik figyelembe azok az előrejelzések, amelyek szerint az új kormányzat politikájával növekedhet az állam adósságpályája az előző kabinet terveihez képest. Mindjárt más képet kapunk a várható folyamatokról, ha a nettó adatokat nézzük, az államnak ugyanis vannak olyan kihelyezett hitelei, amelyek már 2011-ben lejárnak, s ezekkel csökken az államadósság mértéke – erről beszélt a Magyar Nemzet érdeklődésére Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. A Nemzetközi Valutaalaptól kapott pénz egy részét az ÁKK törvényi felhatalmazás alapján betétekre és a bankok hitelezésére költötte, ebből jövőre és az az utáni évben is 3,5 milliárd euró érkezik vissza.
A fenti kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a napokban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter blogbejegyzést írt a jelenlegi kormány által folytatott gazdaságpolitikáról. Szerinte a függetlenségért vívott harc hátterében tulajdonképpen az államadósság növelése a cél. A Nomura tanácsadó cég is úgy látja, hogy az ország hitelfelvételi tendenciáiban már néhány éves időtávon jól megfigyelhető különbség mutatkozik a Bajnai-adminisztráció javára. Borbély ezeket a megállapításokat megalapozatlannak tartja, de közben arra is felhívta a figyelmet, hogy az eladósodottsági mutatókat az államháztartási hiány alakulása befolyásolja. Idénről tudjuk, hogy a kormány tartani kívánja a 3,8 százalékos deficitcélt; ebben állapodtunk meg a nemzetközi pénzintézetekkel. A következő évi deficit azonban az ősszel az Országgyűlés elé terjesztendő költségvetés soraiból derül ki. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese úgy látja, ha a nemzetgazdasági miniszter által megjelölt mértékű lesz a hiány, megfelelő növekedés mellett biztosan nem fog az adósság aránya bővülni.
Szakértői vélemények szerint minél gyorsabban növekszik egy gazdaság, annál fenntarthatóbb az adóssága; Magyarországon a GDP idén a hivatalos kormányzati előrejelzés szerint 0,6 százalékkal nőhet, de az elemzők jellemzően ennél optimistábbak. A makrogazdasági mutatók alakulását befolyásolja, hogy a külföldi befektetők mekkora kamatot követelnek a pénzük fejében. Egyelőre annak ellenére hatalmas az érdeklődés a magyar állampapírok iránt, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány napja arról nyilatkozott: bármilyen áron nem tartja az ország 2011-ben a hiánycélt. – Mindent egybevéve jelenleg a húszezermilliárd forintot valamivel meghaladja az államadósság mértéke, de ebből folyamatosan lejárnak egyes tételek, amelyeket újabb kölcsönök felvételével tud kifizetni az ország, az adósságot tehát adóssággal rendezzük, újítjuk meg. Ha a kamatfizetéseket nem néznénk, többletet mutatna fel a költségvetés – hívta fel a figyelmet a túlzott eladósodás árára a lapunknak nyilatkozó elemző, aki nem kívánta, hogy ebben a témában nevét megemlítsük.
Pénzintézeti körökben szinte egyhangúan a szociális kiadások lefaragását és egyéb hasonló kiadáscsökkentő recepteket ajánlanak a kisebb hiány és a befektetői bizalom megnyerése érdekében (amellyel egyelőre az IMF-fel való tárgyalások megszakítása ellenére sincs probléma). A kormány ezt a módszert elutasította, s mára egyre több nemzetközi szakember is gondolja, hogy az IMF által szorgalmazott megszorító politika nemhogy kisegítené a fejletlenebb országokat a válságból, hanem gátolja a megerősödésüket. A név nélkül nyilatkozó pénzintézeti szakember szerint ebben is van igazság, de figyelni kell arra is, hogy amennyiben a költségvetési hiány túl magas szintre emelkedik a következő években, már nem biztos, hogy lehet finanszírozni azt a piacról, a befektetők ugyanis megijedhetnek a kockázatoktól, s az IMF védőhálója nélkül a válság egy újabb hullámával szemben védtelenebb lehet az ország. – Egyelőre azonban jól állunk, a több mint 35 milliárd eurós jegybanki tartalék kétszerese a háromhavi importnak; vagyis a nemzetközi sztenderdek szerinti elvárásnak – mondta az elemző.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
