Ötvenes-hatvanas évek, Amerika. Dübörög az álomgyár, ontja a filmeket, mindehhez pedig szól a dzsessz, háttérzenének. Nat King Cole nélkül el sem képzelhető Hollywood aranykora. Minden idők egyik legnagyobb dzsessztörténeti alakjának lánya, Natalie Cole nem esett messze a fától, mondhatni, épp a tövébe, a csoda nem is ez, legfeljebb az ellenkezője lenne. Berobbanhatott volna legendás édesapja árnyékából, habzsolhatna, tetszeleghetne, mégis inkább a visszafogott eleganciát választotta karrierje első percétől kezdve.
Szűk húsz éve jelentkezett először az Unforgettable… With Love (1991) című lemezzel, öt hétig uralta a slágerlisták első helyét, eladott belőle több mint nyolcmillió példányt, bezsebelt hat Grammyt, aztán hosszú időre elcsendesedett. Hétfő este nyolcra a sportarénába már a dalkollekció tavaly megjelent folytatását (Still Unforgettable) hozza el, amelyért két újabb Grammy-díj mellett az NAACP Award legjobb dzsesszművészének járó elismerését is kiérdemelte. Dzsesszrajongóknak piros betűs ünnep, a kifinomultság szerelmeseinek pedig kecsegtető kánikulai kikapcsolódás, főleg, hogy Natalie Cole a budapesti koncertre vendéget is hívott; az ország legismertebb fuvolaművészét, Horgas Esztert.
– Nem kell mindent elmondani, hagyni kell a közönségnek teret, hogy a dalokba beleláthassa a saját álmait – vallja Natalie Cole, és a csipetnyi misztikumhoz ragaszkodik. Varázslatot ígér, némi nosztalgiát, de hát miért is kellene a világ ma élő egyik legjobb énekesnőjének koncertje mellett érveket halmozni?
origo.hu
„Ezek undorító férgek!” – üzent a magyar celeb
